Ne félj a sötétben! Mondja a filmnek a címe. Nem féltem a sötétben, pedig elég későn volt mikor neki kezdtem, volt is bennem egy kis félsz, de hamar szertefoszlott. Ugyanis ez az alkotás a horror filmek állatorvosi lova. Elő példája annak, hogy ne készíts horrort. Persze az előzőleg nyomott marketing szépen magasra helyezte az elvárást, így persze, hogy csalódást lett. Kép után folytatom.

Először legyünk túl a kötelezőn. A történetben már az elején nem bíztam, mert nyilván nem most fognak valami magasröptű ötletel előállni, így ezen nem vérzett el a film nálam. Szóval, a sztori egy ház körül sürög-forog, ahol is a pincében, itt is a kémény mélyén élnek a szörnyecskék, akik valami oknál fogva, csak akkor nyugszanak meg, ha kisgyerekek fogait megszerzik, megeszik, ha ez nincs, idegesek lesznek. Pont. Nem taglalom tovább. Értelem semmi nincs benne, úgy hogy ezen lépjünk is túl. Kezdődik a film, meghal a ház lakója, pár évvel később, jön az új család, új emberek, új fogak, főleg a kislány az érdekes, hisz a kis "fogtündérek" minden áron vele akartak barátkozni.

Elején a filmnek azt mondtam, eddig jól kezdődig, van hangulat, jó lesz ez. Aztán valami történ, eltelt fél óra, még csak suttogásokat lehet hallani, vizuálisan semmi. Már majdnem eltelt egy óra, mikor már tényleg kezdtem magam unni, sörűn szürcsöltem a maga mellé helyezett szívószálas üdítőmet, mikor felszisszenek, leeset a mobilom, mondom: "A  fenébe, még ez is". A film eközben: nem figyeltem három másodpercre, és pont most kellet volna megijedni, miközben erős izgalmi állapotban  - gondoltam elromlott - vettem fel a telefonomat.

Jó, egye fene, hát erről lemaradtam, de nem tekerem vissza, mert a java még mindig hátra van, a folyadék meg fogy, haladjunk.

Nem történik semmi, mindjárt vége a filmnek, és még egy tisztességes frászt sem tudtak rám hozni. Ezek izzék még mindig barátkozni akarnak. Közben a folyadék is elfogyott. Most el kell mennem hozni újat. Dilemma: hagyjam a filmet menni, vagy ne. Na jó, megállítom, hát ha lemaradok valamiről. Szerintetek? Halál unalmas. Ezek csak folyton barátkozni akarnak, állítólag nagyon szeretik a fogakat, de eddig egyet sem ettek meg, várjunk csak, ja, de egyet igen, azért valami érmét adtak, miért is, elmondták, fenébe, nem figyelek, aham, mert ez így szokták. Várjunk csak, de honnan vették az érmét, ki tudja, én nem.

Na végre, utolsó tízperc, eltört az első láb, na, végre valakit fejbe vágtak, előkerült egy, egy olló. Hú de izgalmas, már félek egy kicsit. Ne, mi, már, vége is van. Fene egye meg, most is elment az életemből másfél óra. Egy rohadt fogat nem ettek meg tisztességesen ezek a nagyra nőtt denevérrel pároztatott patkányok.

Komolyan mondom, a mostani horrorokkal az a baj, hogy óvodásoknak készül. Ez is. Hiába vannak a szörnyek szépen kidolgozva, hiába fényképezték jól a filmet, ha nem történik benne semmi, így egyhangú, túlságosan a steril, magyarul unalmas. Nincs mitől tartani, igazan csak egyszer próbáltak megijeszteni, de a összes többi percben helyben járás jellemezte az egész filmet. És a vége sem valami rózsás, de ez már egy másik történet.

A filmben Katie "Cruise" Holmes és Guy Pearce játsszák a főszerepet. Nos, mindketten tisztességes iparos munkát végeznek, kötelező letudva, gázsi felvéve, de jószerével nem tesznek sok mindent hozzá a produkcióhoz.

Még ami érdekes lehet, hogy az egészet Guillermo Del Toro (Hellboy) felügyelte, ezért is gondolták sokan, hogy ereszd el a hajam lesz itt, de hát nagyon nem, mert úgy tűnik, hogy szabad kezet adott az Troy Nixey-nek, akinek ez az első említésre érdemes munkája. Van még mit tanulni.

Ne félj a sötétben! értékelés:

Az gondolom lejön, hogy többet vártam, de főleg ezt nem, nem ilyet, valami frissebbet, kevesebb klisét, több eredetiséget. Ebből nem kaptam semmit, az eredmény 50%-ra elég.