A filmre csak azt tudok mondani: hagyd ki! Felesleges időpocsékolás lenne még egy perc is erre az unalmas, tömjén rossz, szánalmas filmpróbálkozásnak nevezett horrorral együtt tölteni. Most nem azért, mert olyan nagy igényeim lennének, vagy nem tudom értékelni a művészetet, de ha egyszer valami ilyen idegesítően szuggerálja magát, hogy kerüld el, de messzire, hát akkor nincs mit tenni.

„Claudia néhány, számára teljesen idegen emberrel egy liftben reked. Bár eleinte udvariaskodva próbálják oldani az összezártság okozta feszültséget, az idő előre haladtával a bent lévők nem bírnak uralkodni indulataikon. Pláne, hogy hármuknak nyomós okuk van arra, hogy minél hamarabb kikerüljenek. Kétségbeesésük és a menekülés vágya minden mást elnyom. Egyvalakiben azonban másféle: gyilkos ösztönök ébrednek...” (by filmkatalogus.hu)

Nem akarok itt regény írni, mert felesleges, ennek a bejegyzésnek csak egy célja van, hogy figyelmeztetésül szolgáljon, hogy felesleges időt, energiát pocsékolni rá, mert olyan szinten érdektelen, hogy most itt hallnak vagy élnek, vagy kivel mi történt amiért olyan depis. Van mindegyik karakternek valami világmegváltó problémája; az egyiknek a csajával plusz a faterjával, a másiknak a nagyanyát ütötte el az autó, a harmadik meg szeret jó csajokra mintákat szabdalni, olyan frenetikus indokkal, hogy mindent olyan könnyen elérnek az ilyen cicababák.

Mi kellet volna ide? Válasz egészen egyszerű: valami ütősebb sztori, jobb színészek, és a legfontosabb, ami hiányzott, de nagyon, az nem más, mint a bezártság érzés (ha valaki ilyesmire vágyik, akkor próbálkozzon a The Descent-el). Hiába töltöttek el jó egy napot a liftben, komolyabb megrázkódtatás nem ért. A végén már-már azt hittem, én hiszékeny, hogy beindul, de nem, a kis durvának szán jelenet a végén sem több mint két perc.

A konklúzió: 20%