Ez a film sem kerül be abba a bizonyos Nagy Könyvbe. Pedig jól indult, még a befejezéssel sem volt gond, de ami közte ment, hát, maradjunk annyiban, hogy röhejes és a viccesen szánalmas közt lavíroz végig.

 

Nem érdemes hosszan elemezni, mert rossz. Volt egy bizonyos ellenérzésem már előre, ami be is jött, de attól még lehetne akár egy elfogadható darab, de valahogy nem találták el a fonalat, hisz csapongó, de nagyon. Ha néhány bakitól eltekintünk, akkor is ez a Farkasember önmagában mutatja be, milyen rossz irányba megy a CGI-nek a használata. Én úgy tudom, hogy az arra van, hogy szebb, élethűbb legyen a film, s nem arra, hogy egy medvét rajzoljanak meg vele feleslegesen, ahol kifejezetten használni kellet, azt ráadásul jól elszúrták.

A történet sem valami nagy durranás, habár emberesen bevallom, fogalmam sincs erről a farkasember atmoszféráról. Az eredetit láttam már valamikor, de olyan régen, hogy szinte semmire sem emlékszem, úgyhogy ha a mostani film volna a mérce, akkor ez alapján nem éppen pozitív arra utaló irányultságom, hogy próbálkozzak az eredeti darabbal.

A színészek játékától sem esik hanyatt az ember, ugyan Benicio Del Toro-ról azt gondoltam nem kifejezetten alkalmas a fenevad megformálására, de igyekezett megcáfolni, neki még sikerül úgy ahogy, de sajnos Anthony Hopkins szürke egéré változtatták, aki ugyan csúnyán néz párszor, de Joe Johnston rendező nem lőtte le a magas labdát, a potenciált bennehagyta Hopkins-ban. A szinte kötelező szerelmi szál női vonalát Emily Blunt szenvedi ki.

Hiába, talán nem kellene ennyire szigorúnak lenni, mert a kort ugyan jól ábrázolták, az atmoszféra azért működött a legtöbb beállításban, ugyan a CGI-vel itt is átestek a ló túl oldalára, de ettől ezt még írhatjuk a pozitív oldalra. És ennyi, ennél több nem is akadt.

Szóval, a film nem lett finoman szólva fényesen ragyogó gyémánt, ajánlani sem igazán érdemes, habár éntőlem meg lehet nézni, legfeljebb csak azt tudom mondani: én szóltam.

40%