Tudjátok, sétálgattam, a járdán. Miközben eme igen fontos és egészséges tevékenységet végeztem, arra lettem figyelmes, hogy a jobb lábam valamivel nehezebb lett. Nem tudtam hirtelen mi lehet ez a furcsa súly növekmény; az első reakcióm az volt, hogy oda néztem, na és mit láttok, na mit, hogy mára igen szerencsés napom lesz. Valahogy nem bizonyult igaznak, mert megnéztem a Kamuzsarukat, egészen a végéig, szenvedtem, nagyon.

A történet: Két luzer-senki kamu rendőrnek áll.

Az el kell ismernem, hogy volt a történetnek nettó tíz perce, mikor majdnem tudtam rajta röhögni. A két főszereplő mikor kezd rájönni mennyire király rendőrnek lenni, ezekben a szituációkban volt potenciál. Azonban, mikorra kibontakozott a főkonfliktus, érezhetően leült az egész és csak egy erőltetett akció film lett. És akkor megmutatom a film egyetlen pozitívumát. Ha kíváncsi vagy klikk a továbbra.

Röviden emlékezzünk meg, hogy tavaly végre befejezték a Másnaposok trilógiát, amiben egy résznél több nem igen volt, de mivel annyi zöldhasút termelt zsebébe a stúdiónak, hogy egyenes út vezetett ehhez a bosszantó, felesleges lejtmenethez. Amivel csak annyit értek el, hogy rossz szájízzel kellet konstatálni, hogy egyre és egyre rosszabb és rosszabb lett.

So long, bitches!  I believe I can fly… I love cocaine!

A harmadik, egyben befejező rész minden volt, csak nem vicces, de annál inkább feszengős. Mióta röhögünk azon, hogy az autópályán egy idióta lefejez egy zsiráfot egy hiddal, mióta röhögünk azon, hogy egy apa meghal, mert a gyereke annyira retardált, hogy a tulajdon apját sírba viszi, ráadásul a temetésen azt fejtegeti, hogy inkább az anyucinak kellett volna először feldobni a pacskert... és lehetne folytatni, ez a vígjáték az erőltettet poénok tárháza.

I can’t believe my daddy is dead.  I can think of so many people I’d rather have died first, like my mother.

Nem kell félni, több rész nem lesz belőle, legalábbis addig, amíg valamelyik ki nem találja egy szivarfüstben áporodott szobában, hogy van még ebben annyi, hogy egy rebootot megér a dolog. Na, attól mentsen meg minket az égiek. 

Nem írok a részekről külön-külön, azért itt megosztom százalék pontokat: 

The Hangover Part 1: 80%, The Hangover Part 2: 60%, The Hangover Part 3: 40%.

Egy dolgot nem tudok ezzel a filmmel kapcsolatban hova tenni, hogy ezt így összességében ki gondolhatta komolyan. Bicskanyitogató egy alkotás. Az első rész remek, a második már sokaknak nem tetszett, de szerintem nem rossz, de a harmadik egy bődületes csalódás, mondom, borzasztó. Hála az égnek, hogy nem rohantam a moziba.

Ugye, a történet az The Avangers után játszódik, az ott történtek miatt kapunk egy depressziós (whatthef@ck!), megzuhant Tony Starkot, akinek a szerfelet izgalmas belső moralizálását kell végig nézni két órában. Komolyan kérdem, ki kíváncsi rá? Amin végül a röhögés, majd később a kínos érzés kerített hatalmába, mikor mindezt egy gyermekkel beszéli meg majd fél órán keresztül (mivanmá'itt!!).

Mi a helyzet a főgonosz fronton? 

Katasztrófa, ennyi. Ha viccnek szánták jó, tényleg berekedtem a röhögéstől, ha viszont komolyan, az ötletgazdát vágják tarkón egy szívlapáttal. Bedobják a csalit az elején, hogy kapunk végere egy komolyan vehető rossz csákót, erre a végére meg kiderül, hogy nem is. Ami a látvány illeti. Az kell mondjam, hogy nem menti meg a filmet, mert közel sem lett tökéletes, vannak szép jelenetek, viszont főleg a az utolsó húsz percben a leszámolásnál látszott a gondos kezek hiánya CGI-n és a keszekusza, követhetetlen operatőri munkán.

Vasember 3 értékelés: 

Agyon fókusz csoportozott film lett sajnos, még nagyobb sajnálatomra a bevételek alakulása magasan a legjobb. Szomorú ez, mert ami rossz a nézőnek, az remek a stúdiónak. Reméljük a jövőbben fordul a kocka. 

Pedig lett volna ebben a filmben nem kevés potenciál, mert kit nem érdekel az olyan téma, amiben az amcsikat egy kicsit megfingatják. Nos, a filmben ez történne, csak nem olyan formában, ami elvárható lenne.

Ugyan hosszan nem akartok a filmmel foglalkozni, de azért a történet valami oknál fogva nem rossz ötlet, olyan alap,  nem nehéz kigondolni, csak a jól kell megvalósítani. Nos, ott tartunk, hogy egy szép reggel, észak-koreaiak megérkeznek az USA légterébe, akik nem barátságot akarnak kötni, hanem le akarják igázni a nagy Amerikát. 

Sikerült, jó hogy. Minden simán is megy, csak ne lenne az csöpögő amcsi hazafiasság. Nos, itt véget is ért az "idegen" invázió, mert ezzel az érzéssel senki nem tudja felvenni a versenyt. 

Verbuválódik egy kisebb csapat, van itt mindenféle ember, csak ép olyan nincs, aki tényleg komolyan vehető lenne egy valós krízis helyzetben. Ugyanis nem igen valószínű, hogy egy tucatnyi ember sakkban tudna tartani egy jól szervezett ellenséget, főleg nem egy barlangból. 

A film eleje elég jól indul, a közepe táján már nem is tudom mi van, a végéről meg jobb nem is beszélni. Mert ott mindenki nagyon elfáradhatott, az ötletek is elfogytak, a forgatókönyv itt már nem is létezik, a színészi játék is elég pocsék ahhoz, hogy nem tudjam ajánlani a filmet. 

Nos, nem sok jót tudtam mondani a filmről, megnézni nem igazán érdemes, de ha valaki végképp nem tudja az idejét elütni másként, akkor talán meg lehet vele próbálkozni.

A Total Recallel az a baj, hogy nem remakeként kellet volna marketingelni, hanem egy olyan filmként, aminek semmi köze az Arnold Scharzenegger féle eredeti változathoz, akkor talán egy kis siker ki is nézett volna, így viszont, hogy "van mihez hasonlítani" nagyon kilóg az a bizonyos.

A film története valami olyan, amit nem nehéz megérteni, mégis sikerült annyira hülyén előadni, hogy még mindig fáj a fejem a zagyvaságtól. Össze-vissza random hülyeségek egymásra dobálásából jött az ki, hogy Doug Quaid / Hauser valami nagyon kemény kém, akinek volt valamilyen küldetése, ami befuccsol (vagy nem, kinek hogy), ezért elveszik az emlékeit, adnak neki újat. De az emlékek álmok formájába fel-fel bukkan, ezért az állfelesége le akarja puffantani a konyhában. Nem mondok többet, mert aki addig nem látta, annak nehogy eláruljak valami lényeges információt, mert még az kis élmény is elvész.

A probléma továbbá, hogy a forgatókönyv egyáltalán nem tartalmaz értékelhető párbeszédet, sekélyes hülyeségek hagyják el a színészek száját (főleg a lázadók főnökét). A jelenetek minőségi is hagy némi kivetni valót maga után, mert néhol tényleg nagyon látszott a CGI, bár ez lett volna a legnagyobb baj. Színészek megkapták a gázsit, ennek örültek, viszont a munka nyűgjeit nem igazán vették a vállunkra, talán Colin Farrelről hitem el a kémes mesét, de Kate Backinsale a latexet lecserélte farmere, de ugyan azt csinálja mint vámpírként és Jessica Biel is szájtátva enyelgi végig az egészet. 

Az emlékmás értékelés:

Kezdetekben mikor néztem az elős trailert sokkal jobb filmre számítottam. Azt gondoltam, hogy remaként nem fogja megütni az eredetit, de azért némi minőséget elvárt az ember. Külön sci-fi akcióként egynek elment, de hogy örök klasszikus nem lesz az biztos. 

Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy ez a film nem a legjobb eresztés.

A történet röviden: pár fiatal elhúz a városból a nyaralójukba, ott viszont a pancssikálás közben egy hívatlan vendék megkóstolja őket. Persze nem ilyen egyszerű ez, mert a történetbe van "némi csavar", pl. az édes vízbe hogy kerül cápa, normális!? Jó, csalok, mert ezt jól megmagyarázták, szénné is röhögtem magam.

Nos, a történet megértéséhez nem kell matematikai Nobel díjjal rendelkezni, mert a forgatókönyv nem több, mint egy lakmuszpapír, annak is a felét megáztatta az eső és ebből kellet volna kihozni valamit, ami jó hogy nem sikerült. Miért nem? Mert az egyszerűből akartak csinálni bonyolultat. A film felénél darabokra hullik, így az érdeklődés majdhogynem nullára csökken. Végül a kutyát nem érdekli mi lesz a főiskolás fiúk-lányokkal, mert nem tök mindegy?

Az elején azt mondtam, na, csak lesz itt valami, szól a zene, fiatalok-fanta-bulizás, aztán, mikor az első embert megkóstolta a cápa, valami történhetett a készítőkel, gondolom ők is össze hugyozták magukat a félelemtől vagy beszívtak,viszont ha ezek nem, nem tudom mi lelhette őket. A történet vezetés meghal, idióta képsorok, egymás után pakolt jelenetek logikátlan történet folyammal megspékelve. Szerencse, hogy az utolsó tíz percre javítottak, legalábbis próbáltak feszültséget kelteni.

Ha megfeszülök se tudnék sok pozitívat írni, ami működött a Piranha 3D-nél, abból itt semmi. Ami viszont tetszett, hogy a CGI cápa jól nézet ki, úgyhogy itt nincs miért rugdosni készítőket, a kreatívok jól dolgoztak.

Cápák éjszakája értékelés:

Nem hiszem, hogyha kihagyná valaki lemaradna valamiről. Ami miatt talán érdemes megnézni: néhol szépen van fényképezve, így egy 40%-t adok rá, és még jó szívű is voltam.

Ez a film sem kerül be abba a bizonyos Nagy Könyvbe. Pedig jól indult, még a befejezéssel sem volt gond, de ami közte ment, hát, maradjunk annyiban, hogy röhejes és a viccesen szánalmas közt lavíroz végig.

 

Nem érdemes hosszan elemezni, mert rossz. Volt egy bizonyos ellenérzésem már előre, ami be is jött, de attól még lehetne akár egy elfogadható darab, de valahogy nem találták el a fonalat, hisz csapongó, de nagyon. Ha néhány bakitól eltekintünk, akkor is ez a Farkasember önmagában mutatja be, milyen rossz irányba megy a CGI-nek a használata. Én úgy tudom, hogy az arra van, hogy szebb, élethűbb legyen a film, s nem arra, hogy egy medvét rajzoljanak meg vele feleslegesen, ahol kifejezetten használni kellet, azt ráadásul jól elszúrták.

A történet sem valami nagy durranás, habár emberesen bevallom, fogalmam sincs erről a farkasember atmoszféráról. Az eredetit láttam már valamikor, de olyan régen, hogy szinte semmire sem emlékszem, úgyhogy ha a mostani film volna a mérce, akkor ez alapján nem éppen pozitív arra utaló irányultságom, hogy próbálkozzak az eredeti darabbal.

A színészek játékától sem esik hanyatt az ember, ugyan Benicio Del Toro-ról azt gondoltam nem kifejezetten alkalmas a fenevad megformálására, de igyekezett megcáfolni, neki még sikerül úgy ahogy, de sajnos Anthony Hopkins szürke egéré változtatták, aki ugyan csúnyán néz párszor, de Joe Johnston rendező nem lőtte le a magas labdát, a potenciált bennehagyta Hopkins-ban. A szinte kötelező szerelmi szál női vonalát Emily Blunt szenvedi ki.

Hiába, talán nem kellene ennyire szigorúnak lenni, mert a kort ugyan jól ábrázolták, az atmoszféra azért működött a legtöbb beállításban, ugyan a CGI-vel itt is átestek a ló túl oldalára, de ettől ezt még írhatjuk a pozitív oldalra. És ennyi, ennél több nem is akadt.

Szóval, a film nem lett finoman szólva fényesen ragyogó gyémánt, ajánlani sem igazán érdemes, habár éntőlem meg lehet nézni, legfeljebb csak azt tudom mondani: én szóltam.

40%

Most rövid leszek. Több oka van, de a legfontosabb, hogy semmit nem szabad elárulni, mert még azt a csekély élményt is elrontanám, ami talán valahol felsejlik ebben a filmben. A kérdés adott: Miért nézd meg ezt a filmet? Nehéz kérdés, mert tulajdon képen olyan volt nekem az egész mintha láttam volna, pedig nem is. Sajnos semmi újdonság nincs, csak egy nagy adag kliséhegy. Ráadásul előre levetem hogy mikor mi fog azzal a szerencsétlen emberel történni.

A történet Jonathan McQuarry (Ewan McGregor) könyvelő unalmas életéről szól, aki összehaverkodik egy Wyatt (Hugh Jackman) nevű emberel, és bevezeti egy olyan új világban, ahol olyan nőkel jön össze akikről nem is álmodhatott. Egy este megismerkedik egy szőke szépséggel, akivel a barátság nem éppen gyümölcsözően alakul, nem is beszélve Wyett-el...

Szóval akkor marad a színészgárda. Hugh Jackman és Ewan McGregor nevek hallatán azért reménykedtem, hogy lesz itt valami, de sajnos sem a film, sem a játékuk nem győzött meg igazán. Hisz nem elég, hogy a sztori olyan amilyen, még a film is hi-he-tet-len von-ta-tott, unalmas, a feszültség is teljesen reménytelenül van felkonferálva. Olyan az egész film, mintha előre látnád mi lesz a következő lépés, így marad a teljes kérdőjel, hogy mit akart Marcel Langenegger rendező ezzel az egész silány koncepciótlan filmnek nevezett szörnyszülöttel.

40%

Hát a film olyan amilyen, szóval rossz, de sebaj, mert csak végig néztem, de annyira kár volt, hogy az már szinte fáj. Na jó, azért ez erős túlzás, mert nem mindenki ossza ezt a véleményt, akadtak olyanok akik szerint nagyon is faszás darab lett. Például ott van a kritikát gyűjtő rottentomatoes, ahol jóval többen mint százan gondolták azt, hogy ilyen jót ebben az életben nem láttak, így ki is szórtak rá közösen 92%-t. Hát, nem sok híja volt, hogy leforduljak a székről mikor megláttam. Ezek normálisak, kérdést szegeztem rögtön magamnak, majd elcsendesedett a belső forrongásom és konstatáltam, ez van haver, remélem többet nem fordul ellő, mikor ennyire rosszul ítélek meg egy filmet.



Nos a történet majdnem olyan gáz, mint a magyar válogatott, de azért itt egy fokkal többször találtak be a kapuba. Szóval, arról lenne szó, hogy van egy banki hitelügyintéző csaj, aki valamiféle igazgatói kinevezés ellőt áll, de nem is ez a lényeg, hanem egy szép napon - ami már eleve rosszul indult - betoppant egy vén csarasznyi és kérve-kérik, hogy adjanak már neki még haladékot, arra, hogy törlessze a felvett hitelt. (Itt komolyan azt hittem belejön a képbe a gazdasági világválság, ugyanis azért nem tud fizetni, de hál istenek nem... az lett volna még csak a fertő). Jól el lett küldve a búsba, na de, ezek után jöttek csak a szép dolgok.

Nos, nem akarom lelőni a poénokat, de a cigány(?) átok, amit voltak kegyesek úgy elkürtölni, hogy nem lóvari nyelvet vették elő, hanem adták a romásított magyar nyelvet. Hát, mit mondja, érdekes volt. De, kelőképpen meglepő, az egyszer biztos. Szóval a csaj meg lett átkozva a Lamiával, ami majd a harmadik napom jól eljön, elviszi a mennyköves pokolba a lelkét(?), és ott fog senyvedni az idő végezetéig, de a megelőző napokban hogy-hogy nem megjelenik még ijesztgetni egy picikét, meg egyebek, de ezt majd nyilván megnézitek, vagy már láttátok is. (A probléma csak annyi, hogy a Lamiának köze nincs az itt elmondottakhoz, de ettől az anomáliától most tekintsünk el.)

A film legnagyobb baja, és ez az én bajom is főleg, hogy nem szeretem a poénra vett horrort. Valahogy hidegen hagy. Most vagy féljek, vagy fossak be komolyan, de engem viccből, vagy komolytalan hülyeségekkel ne ijesztgessenek. Mert néha az egész film átcsap a paródiába, amit élből rühellek. Minden olyan filmet, ami arra van, hogy elhülyéskedik, kifiguráznak karakterek, sztorit más filmekből, herótom van az ilyenektől. Szerintem semmi szükség nincs rá. No de ez egyéni vélemény, és végül is itt ennél a filmnél ennyire nem volt vészes, de akkor is.



Jó, az tudom hogy Sam Raimi-nek (mesterségem Spider-man) ez a stílusa, meg minden, de nyilván ez nekem nem fekszik. Úgyhogy tudomásul veszem, hogy ezek szerint én vagyon a kisebbség, így csak csendben kiszórok rá 40%-t. Ja, azt viszont nem tagadhatom, hogy a parkolóházas jeleneten szétröhögtem az agyam, ja meg a kecskén, meg néha egy indurka-pindurkát meg is ijedtem.
 

A fimről előjáróbban annyit, hogy nagyon nem kellet volna ez. Egyébként egy dolgot nem értek, hogy a búbánatba támad egy írónak ilyen sztori még csak a gondolatában is. Nem kicsit lerágott csont, hogy van egy méreg drága ellopni való, termesztésen van egy kis összeesküvéses szál, meg persze egy legtutibb módon őrzött, mindenféle bizbasszal ellátott páncélszoba. Ez nem jelent ugye problémát, még a legpitibb tolvajoknak sem, úgy kirámolják, hogy csak öröm nézni.



Nem fogok hosszasan értekezni róla, mert úgymond felesleges. Ugyan, azt nem lehet mondani, hogy ne lenne egy-két fordulat, némi felsejlés, csak nem érzed hogy ez most meghatott volna. Mert tudod, hogy ez fog következni, tudod hogy sikerül minden a rablásnál, és azt is tudod, nem lehet más a vége, mint jó nagy adag heppy end. A színészek terén sikerült valahogy meggyőzni Morgan Freemant, hogy legyen a főrabló, aki olyan ügyes, hogy a főzsernyák esténként a párnájába sír, mert az élete ráment, hogy elfogja, de jó hogy nem sikerült eleddig, de majd most. A másik jómadár Antonio Banderas. Én kérek elnézést, de ha meglátom az embert, a röhögés rögtön el fog, ahogy teszi az agyát, milyen macsó, brrrr.

Az hiszem ennyiből is lejött, hogy nem az én filmem. Ebben a témában már sokkal jobbat is is láttam, mint például az Ocean's trilógia. Az, hogy ismételgették a kliséket, ez most nagyon nem jött be, sajnos.

40%