Tudjátok, sétálgattam, a járdán. Miközben eme igen fontos és egészséges tevékenységet végeztem, arra lettem figyelmes, hogy a jobb lábam valamivel nehezebb lett. Nem tudtam hirtelen mi lehet ez a furcsa súly növekmény; az első reakcióm az volt, hogy oda néztem, na és mit láttok, na mit, hogy mára igen szerencsés napom lesz. Valahogy nem bizonyult igaznak, mert megnéztem a Kamuzsarukat, egészen a végéig, szenvedtem, nagyon.

A történet: Két luzer-senki kamu rendőrnek áll.

Az el kell ismernem, hogy volt a történetnek nettó tíz perce, mikor majdnem tudtam rajta röhögni. A két főszereplő mikor kezd rájönni mennyire király rendőrnek lenni, ezekben a szituációkban volt potenciál. Azonban, mikorra kibontakozott a főkonfliktus, érezhetően leült az egész és csak egy erőltetett akció film lett. És akkor megmutatom a film egyetlen pozitívumát. Ha kíváncsi vagy klikk a továbbra.

Korrekt akció mozi, de semmi több. Nem támasztottam semmi elvárást a film elé, hisz tudtam, legyen bármennyire is sablonos történet Denzel Washington-ban meglehet annyira bízni, hogy kihozza a legjobbat magából.

Így is lett, hisz a film tényleg sablon témára épül, de nem rosszul megvalósítva. Az is igaz persze, hogy ez nagyban köszönhető Denzel jó játékának, mert a történet nem nagy durranás. Az orosz maffia lerágott csont már egy ideje. 

A film elején lassú tempóval vezeti fel, hogy lesz egy magába forduló emberből az elesettek védelmezője. Mert Denzel karaktere nem akar ugyan komolyan senkin segíteni, de sors úgy hozta, akkor mért ne. Először egy fiatal prostit óvja meg a bajtól, utána le is állt volna, de az orosz maffia nem így gondolta. 

Szóval, nézhető, de nem ez a film fogja megreformálni a műfajt, de Denzel miatt mindenképp érdemes próbálkozni vele, még ha nem is biztos, hogy mindenki elhiszi a hatvan pluszon főszereplőnek a keménységét. 

Hiába, néha magamon is megdöbbenek hogy mondhatom egy ilyen filmre, JÓ! Előzetesen semmit nem tudtam, ami mondjuk összességében jót is tett neki, csak egy valamit, jobban mondva valaki miatt próbáltam be, Chloe Grace Moretz-ről lenne szó.

Sometimes you make choices in life, and sometimes choices make you.

A történet nem sokat újat mond egyszeri filmnézőnek, hisz számtalan helyen találkozhatott vele az ember, úgyhogy teljes klisé az egész. Ami miatt mégis működik, azt csakis azért lehet, mert Moretz nem játszik rosszul és a rendező se trehánykotta el a ráváró munkát.

Igen, miről szól a történet: Van egy lány aki szerelmes a képen látható pasiba. A bonyodalom az meglehetősen szörnyű (egyben tipikus is). A családjával kirándulnak, egyszer csak baleset szenvednek. A kérdés az egész film alatt, hogy küzdjön vagy se az életbe maradásárt, miközben kívülről látja mi történik körülötte.

I WANT IT TO BE OVER!

Merem ajánlani, a könnycsakrák (létezik ilyen) nem maradnak szárazon, úgyhogy zsepi legyen közelben!

Szórakoztató mese nem csak fiataloknak! Aki szerette az első részt, az rögtön ugorhat is neki a családdal a másodiknak, mert a folytatás sem szégyenkezhet megbújva a sarokban.

Az animációk rendben vannak, még a történet is tartalmaz elegendő fordulatot, szóval a figyelem sem fog szerteszét kalimpálni. Más meg nem igen kell ide, úgyhogy aki nem nézte volna meg eddig és egy kisebbfajta kikapcsolódásra vágyik, akkor meg is találta.

Nem fogok hosszan értekezni róla, mert szerintem egyáltalán nem rossz film, csak éppen írni sincs sok mindent róla. Az eredeti RoboCop-ra már nem is emlékszek, csak az tudom, hogy anno láttam, de konkrétan miről is szól, arról csak haloványka emlékek derengenek. De nem tévedhetek nagyot, ha azt gondolom, hogy több egyezést mutat a most tárgyalt darabunkkal. 

A film kellően pörgős ahhoz, hogy ne aludjon be az ember se mellette, se alatta. Voltak egészen kellemesen, jól megkoreografált akció jelenetek. Amivel végül is elszúrták egy kicsit, az a főellenség hiánya. Igazán írhattak volna egy méltóbb rossz arcot is. A legidegesítőbb karakter címet a feleség megérdemelten gyűjti be. 

A főszereplő ember az elején vékony jégen táncolt a komolyan vehető robotzsaru szerepben, de aztán megkapta a fémvázat, onnantól kezdve bárki lehozta volna.     

Szóval, annyi lenne most hirtelen, megtekintése ajánlott, csalódás faktor piros zónában mozoghat, de éppen hogy elviselhető mennyiségben. Egyébként mialatt néztem, teljesen olyan volt, mintha a Dredd-t látnám  egy az egyben, kb. minőségben is hasonlók. További szép napot!