Ugyan nem ma láttam a legjobb filmet az életemben, de ha maradtak ellenérzéseim is, végül is egy remek alkotás Flash of Genius. Ha keresni kéne egy tétel mondatott, hogy miről is szólt, akkor csak annyi lenne: Nem kell betojni a világ legnagyobb problémájával szembe sem, csak szűnni nem akaró kitartással küzdeni, és szép lassan, de azért meg lesz az eredménye. Meg egyébként is, ilyen koncepcióra, mint amit ez a film is képvisel, simán adtak már díjakat is, úgyhogy ha jól van megcsinálva, a néző már csak olyan, hogy rárepül. Meg egyébként is szeretik emberek, ha nem mindig csak a nagyok győznek, hanem néha azért a kicsiknek is van siker élményük.
Bob Kearns sem adta fel, felvette a harcot a igazáért, még az olyan kemény ellenfél ellen is, mint a Ford. A problémának a gyökere abból indult ki, miután zavarta, hogy az ablaktörlő nyikorog, meg indokolatlanul gyorsan mozog, mikor nem is kellene neki, amikor az eső nem is esik olyan intenzíven, ami ezt indokolná. Így cirka két hét alatt megalkotta azt az ablaktörlőt, ami megoldotta a problémát. Ezzel el ment a haverjaival a Fordhoz, akik természetesen szívélyesen fogadták, majd mór miután elvégezte a dolgát, szépen lenyúlták a találmányát. Bob ezt nem hagyhatta, ezért minden követ megmozgat, hogy a vállalat elismerje a lopást.
Nagy dicséretet érdemel Grag Kinnear (Család kicsi kincse) aki teljes mértékben jól adja a hiteles „kis embert”, akinek csak egy „isteni szikra” kellet ahhoz, hogy végre meglegyen az esélye, hogy nagy ember legyen. Hogy bejöjjön neki, az ami másoknak is, hogy sikeres, elismert ember váljon belőle. Kinnear nem nagyon tud hibázni, szerencsére most sem tette, hanem játszi könnyedséggel formálta meg a rá rót nehéz feladatott.
Nos, mivel nincs tökéletes film, így ez sem az. Valós történetet képvisel (legalábbis ezt mondták), példát mutatna, hogy olykor a gyengébb is nyerhet, ezért is nem kérdéses, hogy mi lesz a vége? Kitalálható. Így, ami tényleg vigasz nyújthat, Kinnear játéka, meg néhol remekül meg-meg fogott hangulat (tárgyalás), ami árad a filmből. Nekem végig az volt az érzésem, hogy most már tényleg ideje lenne feladni a küzdelmet, és elfogadni a cég ajánlatát, továbbállni, új életet kezdeni, majd lesz még rengeteg lehetőség, talán egy új találmányra is. De ő csak makacsul ragaszkodott az igazához, csak közben elszállt mellette az élet.
Szóval ez a film élő példája annak (már csak azért is, mert valós sztorit képvisel), hogy nincs lehetetlen küldetés, nincs veszett ügy, ha az ember kitartóan küzd, és hisz benne. Csak közben nem veszi észre, hogy elveszthet dolgokat, ami fontosabb lenne talán, mint egy fránya „ablaktörlő”. Ez történt Bob-al is, hiába jött ki nyertesen, mégse lehet felhőtlen boldog, nem érezheti, hogy minden igazán teljes. Még akkor sem, ha valahol úgy is gondolja. A film ajánlott, nyugodtan lehet vele próbálkozni.
80%