Nos, ez a mese olyan egyszerű, mint egy faeke, de mégis jó. Jó, mert nem akar sok lenne, a történet egyszerűsége miatt csak nézni kell, a percek meg csak elfogynak, meg a látvány, ami aztán nem piskóta!

A történet mint mondtam is, nem rendelkezik kibogozhatatlan szövevényekkel, attól sem kell félni, hogy az ember elveszti a fonalat. Olyan srácról szól (Tintin - ifjú riporter) aki, ha kicsit esetlen is (ebből adódnak főleg a poénos helyzetek), de helyén a szíve, és a rossz arcok csak meredten figyelhetik, hogyan teszi lóvá őket. Konkrétan egy kincset rejtő hajó rejtélye mozog itt képileg a szemünk előtt, amit természetesen nem porosodhat a tenger mélyen, így meg is indul a "kegyetlen" küzdelem az elemekkel.

Ami nagyon tetszett - nyilván rásegített a dologra, hogy nem akartam különösebben agyalni -, hogy az egész mesének van egy dinamikája, nem hagyja a figyelmet lankadni, oda szegez, és ami tényleg nagy pozitívum, hogy a kivitelezés grafika szintjén pazar. Ha most ilyen, milyen lesz pár év múlva?

Különösebben nem ereszteném bő lére a mondani valómat, de mielőtt az értékelésre rohannánk, elmondom, hogy a filmet Steven Spielberg jegyzi, mint rendező, akinek nyilván a nem eset nehezére a film levezénylése, viszont ettől függetlenül csodát ne várjunk. Nyilván annak nem fog tetszeni, aki eleve abba a korban van és úgy érzi, hogy ciki, másoknak meg azért nem fog, hisz a hemzseg a mese a nevetségesen nevetséges jelenetektől, ami nyilván nem mindenkinek veszi be a gyomra. (Jelzem nekem sem mindig.)

Tintin kalandjai értékelés:

Most én jól szórakoztam, nem igazán éreztem a kaland alatt, hogy el-el bóbiskolnék, kelően lekötött, jókat derültem a bárgyú helyzeteken, szövegeken, úgyhogy egy erős 70%-t simán kiosztok rá, amit nyilván nem fog mindenki osztani velem, de hát így jártam.