Meglepetésként is érhetet volna a film, de átlagosnak mondnám, nem történik semmi olyan benne, amit ezelőtt más hasonló alkotásokban nem fedezhetnénk fel. Amikor is eldöntöttem mi legyen vele, ellőtte megnéztem van-e valami információ a magyar netten róla, hát nem sok. Tulajdonképpen semmi sem, azonkívül, hogy vegyem meg DVD-én. Hú, mondom, ez ilyen ismeretlen, felvállalhatatlan lenne. No mindegy adtam neki egy esélyt, és azt tudom mondani, nem bántam meg, de azért nem is szálltam el a boldogságtól, hajaj, de frankó filmet láttam.
A történet szerint, Tom Carver (Samuel L. Jackson) visszavonult rendőrtiszt, most azzal keresi a kenyerét, hogy gyilkosságok helyszínét a rendőrség megbízásából a vizsgálat lezárása után tisztára pucolja. Majd egy szép napon egy külvárosi házhoz hívják, hogy takarítson el egy gyilkos lövöldözést nyomait, csak az nem sejti, hogy ezzel terhelő bizonyítékok megsemmisítésében nyújt segéd kezet.
A történet nem egyedi, konkrétan az elején le is esik a tantus, lehet nagy dologra gondolni, ugyan mi lesz a csavar, de teljesen felesleges, mert olyan nincs ( van, csak kiszámítható). Én, aki ilyen filmeken nőt fel, levágom rögtön, legalábbis nagy fordulat, csavar kell, hogy ne jöjjek rá, hogy ki a hunyó. Nem akarom fényezni magam, de valahogy érzékem van rá, egyébként itt nem sok szükség van ilyesfajta megérzésekhez.
Úgyhogy ezen a téren gyenge a film, sztori kiszámítható, sablonos, nincs semmi extra, habár az érdekes hogyan tüntetik el a hullák utáni mocskot. Eddig nem is gondoltam bele, de tényleg.
A színészek átlagosak, semmi meglepő, vagy kiemelkedő alakítást nem láttam. Eva Mendest sem tehetsége mivolta miatt szeretjük. De, most Ed Herrisben egy kicsit csalódtam, nekem nem volt meggyűző. Majd az Appaloosa-ban jó lesz, már várom nagyon. Direkt hagytam végére Samuel L. Jacksont, mert ő tőle vártam volna többet, úgy is mondhatnám hozta a kötelezőt, de még így is jobb volt látni, mint Jumperben.
Nincs drámai fordulat, a történet kiszámítható, a szereplők sem erőltetik a színészkedést, forgatókönyv harmatos, tehát ilyen elvárásokkal kell leülni film elé, és kapunk egy átlagos megvalósítást, ami alatt eltelik másfél óra, és már nem töltöttük érdemtelenül. Mondjuk az relatív hogy kinek mi az érdemtelen, mert lehet, hogy van akinek az állondó ülés jelenti a világ legjobb dolgát. Ezért inkább ebben nem is foglalok állást. Adok rá:
50%