Szakmád szerint csak beszélnek, meggyőznöd kell mindenkit és mi történne, ha egyszer a kertedben nőne egy fa, minden egyes kimondott szónál lehullna egy falevél, minden egyes levél után közelebb kerülsz a saját halálodhoz. Nagyjából ennyi lenne Eddie Murphy legújabb filmjének a története, ami nagyon bugyuta, nagyon nem nekem való, de a film még sem rossz.

Nem azt mondom, hogy felhőtlen az örömöm, Murphy mostanság nem hassít Hollywood csillagos egén, magyarul elvállal mindent amiben röhögcsélhet egy kicsit. Ez a filmje is inkább készült egy jó nagy családnak, akik körbe ülik a tévét és talán a gyerekek még vihognak is rajta egy keveset.

Poénos helyzetek vannak - több kevesebb sikerrel sikerült olyan szintre hozni a filmben, amiken ugyan rekeszizom sérvet nem fog kapni senki, de egy kellemes másfélt órát simán el lehet vele tölteni. 

Ezer szó értékelés:

Nem rossz film, nem is akarom letagadni, hogy simán végignéztem, jól szórakoztam, kicsit meg is lepet. Egy 70%-ot adok rá, de ebben az is benne van, hogy nem volt nagy az elvárás, és mivel megugrotta a minimum, ez a ponton is meglátszik.

Mindig is mondtam, hogy jó filmhez nem sok pénz kell, hanem egy kiváló rendező, egy csipetnyi kreativitás és már meg is született The Tall Man. A mozi teljes meglepetés, de egyben nagyon elhallgatott film, ami nagy baj, mert aki szereti a krimiket annak majdhogynem kötelező.

800 000 children are reported missing each year in the USA. Most are found withing a few days. 1000 children disappear without leaving a trace...

A történet egy isten háta mögötti amerikai városban játszódik, ahol a gyerekek eltűnnek, elrabolja őket valaki, akit senki nem ismert, el nem tudják képzelni hogy ki lehet az, így az egész város süllyed a mocsokba, persze a munka nélküliség és az alkohol okolható elsősorban. Ez a fajta nyomor nyilván nagy jelentősége lesz a gyerekek eltűnésében. Ennél többet viszont nem szabad elárulnom, mert a történet ugyan nem hoz sok újdonságot, viszont nagyon jól variálják a szálakat, úgyhogy látni kell, és minden világos lesz.

Nos, ha már a sztorival kezdtem, el is mondom gyorsan, hogy a film remek történet vezetéssel húzzák a néző idegeit, mert amikor már azt hiszed, hogy tudod mi folyik itt, tudod kb mi lesz a vége, ki a gonosz, ki a szarkeverő a háttérben, akkor jön egy jó nagy nyakleves a nézőnek, hogy nem úgy van az kérem szépen, le ne lenyugodjál, figyeljél, mert ez nem egy szimpla történet. Szóval, Pascal Laugier rendező remek filmet készített, ami nem nagy költségvetés mellet is tud hozni egy olyan színvonalat, ami előtt meg kell emelni a kalapomat. Tehát a történet csavaros, többször váltunk stílust, többször jön rá a néző a film nézése közben, hogy nem olyan egyszerűen a helyzet, mint ami elsőre le is jött volna.

Másik nagy meglepetés mindenképpen Jessica Beil, aki eddig drámai szerepben nem igazán lehetett látni, így fenntartással kellet kezelnem, hogy fogja ezt a magas labdát lecsapni, de nézz oda, megugrotta, jól játszik, nem azt mondom, hogy nem lehet ennél jobban, de simán elhittem neki mindent, amit a moziban csinált, úgy el kell ismernem nem csak szép, de színészkedni is megtanult út közben. A többiek számomra nem ismertek, de a városi képbe beleilletek. 

Mivel a történet nem a vidámság minta példája, ezért a fényképezés terén lehetett volna egy ordas hibát elkövetni, de szerencsére nem történet meg, mert a szürkés, szinte színtelen sötét megvilágítás nyomasztóan jó atmoszférát kölcsönös ennek a nyomorúságos város képnek és népének, akik valahogy egyre rosszabbul viselik a munka nélküliséget és hogy a gyerekek is eltűnnek egyfolytában.

The Tall Man értékelés: 

Számomra a film nagy meglepetés, nagy meglepetés mert nem csak egy sima krimi, hanem felvet egy adag társadalmi problémát is. Elgondolkodtatta a nézőt, hogy mégis ebben az esetben te mit lépnél, ítélkeznél vagy sem, te is ezt tennéd vagy sem. Szóval én merem ajánlani, szerintem nagy csalódás biztos nem fog érni senkit. Egy erős 80%-t gondoltam adni, és meg is adom simán. 

Na, gratulálok, így kell megvezetni az embert. Nehéz eldöntetni, hogy most jó volt vagy sem, mert az előzetesek alapján nagyon nem ilyenre számítottam, ami meg végül lett az egészből, hát nem tudom. Érzésem szerint a film nagyon megosztó.

A történetet szerint egy kiképzett katonát elárulnak küldetése során, ami neki érhető okokból nem igazán tetszett, megsértődőt na, így bosszúból a volt munkaadójának le fogja nyisszantani a csúnyáját. Ennyi röviden a történet, ami nem meglepően rém unalmas, mert láttam ehhez nagyon hasonlót nem egy-kettőt, viszont mégis vártam, mert azt gondoltam naivan, jó jó, a sztori tudjuk, ismerjük, de az akció miatt csak érdemes lesz megvizsgálni, de nem annyira. 

Az van, hogy a film nagyon lassú, a képi világ old school hatás ad neki, ami meg van támogatva rém gyenge zenével. Lehet hogy ezelőtt tíz-hossz évvel elfogatható volt, de nekem ma ilyen ne nyomjanak már, mert bealszok az egészen. Az vártam, hogy leülök, jön Gina Carano (új, friss, ráadásul nő, amiből manapság nagyon kevés hiteles van akció filmekben) könyörtelenül rendet tesz, ez meg is volt valamilyen szinten, csak gagyin volt csomagolva.

A teljesség igénye nélkül a következő színészek tűnek fel: Michael Fassbender, Channing Tatum, Ewan McGregor, Antonio Banderas, Michael Douglas. A filmet Steven Soderbergh (Ocean's Thirteen) rendezte, aki most érzésem szerint nem tudta eldönteni, hogy milyen akció filmet akar, meg érzésem szerint nem találta el a fonalat a fényképezéssel sem, a film régi vágásúnak akart tűnni a mai korban, de nekem kissé az erőltetett lett így ebben a koncepcióval. 

A bűn hálójában értékelés: 

Ha az egész játékidőt nézzük, akkor meg van az emberben az az érzés, hogy mégsem volt ez olyan rossz. Tehát összességben nem lehet lehúzni a klotyón, hanem adni kell neki egy esélyt, mert biztos vagyok benne, hogy lesz olyan akiknek ez a stílus bejön. Nekem végül nem tetszett annyira, de elfogadom, hogy nem is volt annyira rossz, csak amit mondtam is nem erre számítottam, és talán a csalódásom tárgya ebben merül ki inkább. A filmre egy 60%-t adok, ami szerintem jó pont, és ez betudható annak is, hogy színészileg ugyan Gina nem emelkedik ki, de verekedni azt tud, így hátha a jövőbben fog még szerepelni több akció filmben is.

Elsőre mikor elkezdtem gondolkodni, hogy most mi is legyen a véleményem a filmmel kapcsolatban, arra gondoltam, hogy nem lehet nagyon negatív, mert film a maga módján nem rossz, viszont, ha minden egybe veszünk nem is tökéletes, de hogy mire jutottam végül? A kép után elmondom.

Ellőbb azonban kezdjünk a történettel. Nos, a sztori szerint az elnök lánya fent ragad az űrben található börtönben, ahol kiszabadulnak a nagyon kemény, gonosz, mindenre elszánt gyilkosok. Valakinek meg kell menteni a lányt, és jó hogy lesz egy valaki.

Mivel is kezdjük? Talán azzal érdemes, hogy hiába gondolja bárki is, hogy most lát egy látványos filmet, mert hiába, az eklézsia nagyon kevés volt, így a látvány néhol hagy kívánnivalót maga után, úgyhogy ezt el kell fogadni. A fogatókönyv persze tele van jó sok klisével, baromsággal, de meglepetésemre nem rossz egysorosokkal is, amik néha azért mosolyt csalt az arcomra. Az akció jelentek nem voltak olyan rosszak, persze, akadt olyan, hogy látszott, hogy gyenge CGI-vel van dolgunk, de ez abszolút megbocsátható. 

A filmet nyilván Guy Pearce viszi el a hátán. Simán elhiszem neki a kemény csávót. Remek egysorosokat szúr be két adok-kapok közé, így már-már Bruce Willis magasságokba emelkedik. Szerepel még a filmben, Maggie Grace (aki nem tudná, ő az akit a Taken című remek akcó filmben elrabolnak), hozza a ilyenkor szokásos hárpiát, de mindegy is. 

Lockout étékelés:

Vegyes felvágott, romlott a káposzta, de a kecske így is megeszi. Ez van, ez a film nyilván nem fog tetszeni azoknak, aki már láttak egy-két sci-fit, mert silánynak fogják tartani, viszont a készítők sem vették komolyra a figurát, így a film szerintem fogyasztható, ezért egy 60%-t simán megér.

Azt ugye tudjuk, hogy novemberben James Bond, amiben újra Daniel Craig lesz a 007-es. Addig is, itt van néhány kép, csakhogy a várakozás még nehezebb legyen. Tovább mögött még több kép. (A képre kattintva nagyobb lesz.)

Csak sikerült bepótolnom. Mivel Suzanne Collins könyveit nem olvastam, a filmről sem volt sok információm, mert próbáltam elkerülni minden morzsát, így szinte első áldozóként mondhatom, hogy kisebb csalódás ért.

Nos, a gondom történettel van, ami elsőre sem tűnik túl bonyolultnak, de sajnos másodjára már egyenesen unalmas. Nagy vonalakban annyi lenne, hogy volt valamilyen felkelés, vagy mi fene, és hogy ez ne legyen még egyszer, körzetekre vannak osztva az emberek, ahonnan is egy személyt mindig kiválasztanak és elviszik egy irtó menő helyre (Kaputólium), ahol egy TV showban kell szerepelniük. A "műsor" lényege: csak egy maradhat életben, egy aki minden visz, vagyis mehet vissza oda, ahonnan jött. Na ennek is sok értelme van.  

Igen, a show, amiből nekem semmi nem jött át. Belegondoltam abba, hogy mi lenne, ha most végig kellett volna néznem a küzdelmet, és mondjuk nem először, hát, erősen kérdéses, hogy maradtam volna a végéig, mert a filmben szerintem unalmasan volt vázolva minden. Először is, már elment azzal egy óra, hogy valamilyen szinten mélységet adjanak a szereplőknek, ami még így sem sikerült. Papírmasé karakterek végig, akikért izgulni nem igen lehet.

Itt gondolkodtam, hogy majd az erdőben, ahol folyik az életben maradás, na, majd ott több izgalom lesz, de jó hogy nem így volt. Egy-két jelenetet leszámítva, csak bóklászás, meg nyájas civódás jellemezte az egészet. Nem is értettem, hogy miért nem vágták egy kicsit feszesebbre az egészet, mert majd két és fél órás a film, mégis úgy érzi az ember, hogy felesleges volt eltölteni vele az időt. Az eleje nagyon vontattat, a vége meg nagyon klisé, ami közte van, annak majd édes mindegy, mert nem tudott hozzáadni a összképhez az biztos. 

No, akkor át is nyergelhetünk a színészekhez, akikben még bízhat az átlag mozi néző. Bár ne tettem volna. Jennifer Lawrencetől még sok filmet ugyan nem láttam, de ha ez alapján kellene vélemény mondani, nem tudnák más mondani, minthogy hozta a rámért kötelező ukázokat, de személyével nem sokat tudott hozzá tenni a történethez. Elizabeth Banksot jól kimaszkírozták, részemről felejtős, Josh Hutcherson meg a kötelező hím, aki a főhős csajjal összejön, és ezzel a kilométeres klisével próbálnak feszültséget vinni a filmbe. A legnagyobb arc minden bizonnyal Woody Harrelson, a jó beszólásain ha röhögni nem is, de fél mosolyt eleresztett az ember.

Az alap ötlet nem rossz, volt ebben potenciál, csak jobban magyarázatra szorult volna, hogy pontosan miért is vannak ezek a küzdelmet, miért hozták létre a körzeteket? Ugyan próbálkoztak, de elintézték egy semmit mondó videóval, meg persze olyan örök igazságokkal, hogy az emberekben a remény csiráját is el kell folytatni, mert attól veszélyesebb még az emberiség nem érzett.

Az éhezők viadala értékelés:

Szóval, összességében csalódás a film, több izgalmat, jobb történet megvalósítást (az effektek terén is), erősebb színészi játékot vártam, de hiába, ez a film egy erős közepes lett, de majd a folytatásra jobban össze szedik magukat, Részemről, 50%. 

Már eleve félek, ha Nicolas Cage mostanában színészkedésre adja a fejét, amit mostanában egyre sűrűbben meg is tesz, amivel sikerült neki olyan mélyre ásnia magát a szememben, hogy onnan már nagyot kell dobbantania, hogy megint komolyan vehető legyen. Na és, mi a helyzet ezzel a filmmel. Nos, meglepődve kellet tapasztalnom, hogy nézhető, sőt maga nagyon egyszerű módján jó thriller.

Lássuk gyorsan a történetet. Nick Gerard (Nicolas Cage) és felesége élik minden napjaikat, mikor az asszonyt egy idegen összeveri, megerőszakolja, a nagyon dühös férj pedig gondolatban párszor eltervezte hogyan fogja a tettest elkapni, azonban neki nem sok eszköze van ehhez. Ekkor bukkan fel egy idegen, aki vázolja neki, hogy majd ők elintézik helyette a fickót, de cserébe, ha kérik, néhány szívességet meg kell tennie. Nick némi húzza-vonna után belemegy a játékba, ami rá nézve a későbbikben nem várt következménnyel jár, ugyanis nem olyan egyszerű ebből a játékból kiszállni, ha egyszer belekerültél a rendszerbe. 

A film nem mond semmi újat, de sikerül végig fent tartani az érdeklődést, ami abban merül ki, hogy kíváncsi voltam, mégis hogy lehet egy ilyen slamasztikábból kikeveredni. Tehát a történet nem bonyolult, csordogál előre, Nick Gerard egyre jobban próbál ellenállni, ekkor döbben rá, hogy ezt bizony elcseszte, mert ezek a fiuk nem szarral gurigáznak, nem élég azt mondania: bocsi, most ezt nem? 

Azt márt írtam, hogy Nic Cage nem tud leállni, ha elétolnak egy forgatókönyvet, ő rögtön bólint egyet, részéről mehet a buli. Nem ez lesz élete legjobb szerepe, de nem is a legrosszabb. Szerepel még a filmben Guy Pearce, aki idén jelenkezet a Lockout-l, ami rém gyenge akció film, úgyhogy most ezzel javított nálam egy kicsit.

A bosszú jogán értékelés:

Nem ez lesz életed legjobb thrillerre, de egy délután be lehet próbálni, legfeljebb itt leszek, akin el lehet verni a port. 60%.

Ez az a film ami jól indult, de a végére nagyon elfogyott.

A történet szerint Irakban kezdünk, ahol egy katona (Zac Efron) harci mezőn meglát egy képet, oda megy, felveszi, közben azt a helyet, ahol állt rakéta támadás éri, így közről-végről de a kép megmentette az életét. A képen egy lány található, akiről semmit nem tud, ezért elhatározza, hogy megkeresi és megköszöni neki, hogy megmentette az életét. Innen sztori kitalálható, minden kliséjével együtt.

Zac Efron mint színész még mindig küzd némi hiányosságokkal, de azt kell hogy mondja, ezek alapján kezdi talán kinőni a tini fiús vonalat, de azért még messze van egy komoly férfias szereptől. Mert a probléma, hogy katonát játszik, aki nagyon kemény, de ez valahogy nem jött át, meg persze a nővel való viszonyát is megrontotta, mert olybá tűnt, mintha gyerek-anya párost láttam volna egymásba gabalyodni.

A film összességében nincs rosszul összerakva, jó, ne várjunk valami eget rengető minőséget, én csak abból indulok ki, hogy sokkal rosszabbra számítottam, de szerencsére nem éreztem, hogy elvesztegetem az életemből másfél órát. A film nézhető, persze annak nem nagyon, aki Zac látványától is epe ömlést kap.

Szerencsecsillag értékelés:

Nos, ilyenkor szoktak jönni egy filmes közhellyel: egyszer nézhető. Nem bonyolult a történet, agyalni sem kell sokat rajta, a nő-férfi kapcsolat kicsit furcsa lehet, de ez már leírtam miért, plusz még a filmnek a fényképezés sem vészes, úgyhogy egy 60%-t adok neki, ami testvérek között is egy igazságos felállás lenne.

Azt nem tudom, hogy most sírjak-e, vagy nevesek - nem erre számítottam. A film nem rossz, sőt ha jót akarunk nevetni, akkor még be is vállalhatjuk, csak mégis egy horrorral lenne dolgunk, vagy jobban mondva én hittem ezt, pedig nem csak erről van szó. A film végül vicces is, aprítás is van, de szerencsére nem komolyan véve, és ez is menti meg az egész produkciót.

A történetről nem szabad sokat elárulni, mert akkor még az a kis izgalom elszáll ízibe, úgyhogy csak annyi elmondok, hogy pár fiatal elmegy egy faházhoz táborozni, ahol ugye történek olyan dolgok, amik az életükkel összeegyeztethetetlen. Azért ne gondoljuk, hogy ilyen faék egyszerűség jellemzi az egészet, megvan egy kicsit azért bolondítva a történet, ami folyik egyenesen a semmibe, de annyi baj legyen. 

A forgatókönyvet is ide citáljam, annyit azért érdemes tudni róla, hogy meglepődve tapasztaltam, hogy vannak rendesen utalások ide-oda, amit természetesen meghagyok a nézőnek, hogy mindegy egyes mozzanatot felfedezzen magának. 

Színészi játékot ne várjuk, rém gyenge, még szerencse, hogy ez itt nem volt követelmény. Ha biztos ismerőssel akar az ember találkozni, akkor talán Chris Hemsworth (Thor) tudom megemlíteni.

Vadászlak az erdőben értékelés:

Mivel semmilyen előismeretem nem volt a filmmel kapcsolatban, így elsőre nagyon nem ezt vártam, de végül is nem bántam meg, hogy rászántam azt a másfél órát. Nagyban nem változott a véleményem a mostani horrorokról, de szerencsére nem is romlott, így egy 70%-t tudok rá adni, de azt megérdemelten.

Ez a film borzasztó. Az kiderült már ez első pár percben, hogy a célközönség nem én vagyok, hanem éntőlem sokkal, de sokkal fiatalabb korosztály. Próbáltam olyan szemmel nézni és arra az elhatározásra jutottam, egye-fenne, mégsem oly rossz ez, csak jól kell hozzá állni.

A történet benne van a címben, utazás a rejtélyes szigetre. A kaland nem tartalmaz különösebb izgalmakat, néha elcsodálkoztam, hogy mi lenne ha tényleg lenne egy olyan világ, ahol a pont fordítva van minden, ami nálunk kicsi, az ott nagy, ami ott nagy az itt kicsi, vagy ilyesmi. Szóval van egy varázsa a szigetnek, ahol még élni is lehetne, persze csak ha éppen nem akar elsüllyedni. 

Nos, ami jó lehet a filmben, hogy legalább komolyan egyáltalán nem veszi magát, így eleresztenek a egy-két jó egysorosokat, ami ha nem is hangosan, de egy isteneset lehet kacarászni. Plusz, vannak olyan jelenetek (a csaj meghódítása három lépésben) ami felüdülés a többi giccses, majdhogynem kínos jelenetek között. 

A főszerepet Dwayne Johnson bízták, akiről annyit érdemes tudni, hogy minél jobban telik az idő, annál nagyobb darab lesz, viszont ehhez színészi tehetség nem párosul, sajnos. Nos, aki még valamilyen szinten érdekes, ismertebb név lehet, Vanesa Anna Hudgens. Jaj, istenem, nem tudjuk, hogy kicsoda? High School Musical? Na, talán, aha, igen, pontosan az a csaj. Na, miután ez megfejtettük, még megemlítem, hogy Michael Caine is tiszteletét teszi a produkcióban. 

Utazás a rejtélyes szigetre értékelés:

Ha gyorsan akarom verdiktet elmondani, akkor az elején már megemlítettem, a cél korosztály nem én vagyok, ezt a filmet gyerekkel, vagy örök gyerekek fogja isten igazából élvezni, ezért én eme magvas boldogság szeleteket az életükből nem akarom elvenni azzal, hogy alacsony értékelésemmel elriasztom őket, így erős késztetés ellenére, egy gyenge, de annál jobban kinéző 60%-t adok rá.