A napokban kezdtem el olvasni a könyvet, meglepő, de nem rossz. A történet alapján nem is lenne érdekes, de nyilván lesz az a fordulat, ami miatt érdemes lesz nem csak a könyvet, de filmet is megnézni. Másik indok nyilván David Fincher, aki eddig megbízhatóan hoz egy elfogadható minőséget.

A film arról szólna, hogy látszólag két ember boldog házasságban él, de egy napon rejtélyes módon eltűnik a feleség. A férj furcsa viselkedése miatt, nyilván felmerül, mint potenciális elkövető. A megválaszolatlan kérdés: Hava tűnt a feleség?

Jason Statham megint akciózott egyet és azt kell hogy mondjam, hozza a szokásos formáját, amit megtett már a közelmúltban itt és itt, na meg itt is. Az a közös ezekben a filmben, hogy biztosan hozza a tökös, a kemény, nyomban meghalsz, ha rám nézel figurát. A Harcban élve viszont többnek látszott, mint ami végül lett, pedig még James Franco is szerepel benne.

A történet annyira nem érintett meg, hisz kb. címszavakban elmesélhető az egész: beépült zsaru, banda vezér sittre vág, családi tragédia, költözés, új város, helyi és múltbéli problémák, dirr,durr, csitt,csatt...

Amit nem igazán tudok még most sem, hogy James Franco mit csinált ebben a filmben. Az előzetesben úgy próbálták eladni, mint egy vidéki kemény legényt; ő lesz az a helyi vagány, aki egy kicsit megtudja sebesíteni Jason Stathamet. Hát nagyon nem, mert csavartak egyet a sztorin, ami nem feltételen jelent minőségi ugrást. Szóval Franco helyet egy random csúnya arcút is találhattak volna. De hát a plakáton mégis több marketing értéke van, mint egy nevesincs senkinek.

Szóval, aki tudja, akarja, van ideje, nézze meg, oszt majd meglátja, vagy válasszon ki az elmúlt évekből egy Statham filmet és garantálom, hogy látta az összeset. Amiben nyilván jó Jason, hogy ezeket a figurákat, mint egy jó iparos, megbízhatóan hozza. Ez a film, hogy is mondjam, nézhető, fogyasztható, akció nyomokban tartalmaz, de szépen kérlek Jason, a fegyver jól áll a kezedben, de dráma az arcodon annál kevésbé, ezért az utóbbiból több, az előbbiből viszont minél kevesebb.

Nem fogok hosszan értekezni róla, mert szerintem egyáltalán nem rossz film, csak éppen írni sincs sok mindent róla. Az eredeti RoboCop-ra már nem is emlékszek, csak az tudom, hogy anno láttam, de konkrétan miről is szól, arról csak haloványka emlékek derengenek. De nem tévedhetek nagyot, ha azt gondolom, hogy több egyezést mutat a most tárgyalt darabunkkal. 

A film kellően pörgős ahhoz, hogy ne aludjon be az ember se mellette, se alatta. Voltak egészen kellemesen, jól megkoreografált akció jelenetek. Amivel végül is elszúrták egy kicsit, az a főellenség hiánya. Igazán írhattak volna egy méltóbb rossz arcot is. A legidegesítőbb karakter címet a feleség megérdemelten gyűjti be. 

A főszereplő ember az elején vékony jégen táncolt a komolyan vehető robotzsaru szerepben, de aztán megkapta a fémvázat, onnantól kezdve bárki lehozta volna.     

Szóval, annyi lenne most hirtelen, megtekintése ajánlott, csalódás faktor piros zónában mozoghat, de éppen hogy elviselhető mennyiségben. Egyébként mialatt néztem, teljesen olyan volt, mintha a Dredd-t látnám  egy az egyben, kb. minőségben is hasonlók. További szép napot!

It is going to send us back to the stone age!

Mondanom kell még valamit? Inkább nézzük az új trailer, ami még mindig nagyon látványosnak néz ki, mondom, nagyon látványosnak.

Várjuk? Micsoda kérdés ez, hát még jó. Az öreg fiuk megint rendet raknak. Nagyon úgy néz ki, hogy ez lesz az utolsó, egyben a befejező rész, ezért nagyon remélem, hogy a beleadtak mindent a legjobb lezárás érdekében. A teaser eddig engem meggyőzött, mondjuk, tegyük hozzá,nem volt nehéz.

Most kerültem alkotó válságba, mert erről a filmről - romantikus/időutazós mivolta miatt - mindenképp rosszat akartam írni, erre meg olyan szinten megleptek, mondjuk miután megnéztem ki írta/rendezte a filmet, nem is volt kérdés, hogy dobhatom sutba a negatív felhangokat, mert Richard Curtis remek történettel prezentálja a nagyfokú szentimentalizmustól mentes filmjét.

A történet Tim köré épül, aki megtudja az apjától a huszonegyedik születésnapján, hogy a család férfi tagjai - most kell megkapaszkodni - tudnak az időben utazni. Döbbenet, hát valahogy Tim is így állt dologhoz, még hogy időben utazni, hagyámá'. De Timnek be kell látni a "nehéz" tényeket, tényleg képes az időben utazni, persze, néhány ökölszabály erősen ajánlott betartani. Amivel most nem untatnám az olvasót, mert ennyit sem akarok lelőni a filmből, hisz azzal erősen rontanám az élményt. 

Még mielőtt azzal jönne valaki, ugyan már, még egy film, amiben a időutazás téma, hisze látunk már olyan az Idő utazó feleségében, ez igaz is, csak nem így. Ugyanis, az a film elég depresszív, ezzel szemben a About Time még ha tartalmaz is szomorúságra okot adó momentumokat, mégis a végén úgy áll fel az ember, hogy kap egy pozitív képet az életről, ha ehhez kellett is használni az időutazást, mint ugródeszka.

I'm going to go into the bedroom and put on my new pajamas, and in a minute you can come in and take them off.

Ha már témánál vagyunk. Nos, igen, az időben való mászkálást Tim nem a meggazdagodáshoz használja, hanem csak szerelmes akar lenne, és miután megtalálta az igazit, az időben való ugrálást csak azért használja, hogy maga a kapcsolat minél tökéletesebb legyen, ami mi szemszögünkből csalás, de ez van. Mint, mindenek ennek is meglesznek az árny oldalai, ugye, felmerül egy kérdés, mi lesz akkor, ha vissza megy, megváltoztat egy esemény, akkor elindít egy másikat, akkor az ő életedben milyen változást fog eszközölni, ezért Timnek mindegy tanulási folyamaton is át kellet esnie. Az elején sok kínos helyzetbe manőverezi magát, a végén pedig elég ügyesen használja a képességét. De lesz itt még jól kidolgozott apa-fia kapcsolat, meg egyebek, de az meghagyom, annak aki felakarja fedezni a filmet.

A női főszerepet Rachel McAdams formálja meg (teszem hozzá rutinból), maga természetes szépségével még mindig kitűnően illik az ilyen szerepekhez, a kissé lesajnált jogász fiút Domhnall Gleeson testesíti meg. A sráccal voltak fenntartásaim, de be tudta bizonyítani az ellenkezőjét, jó párost alkottak. Bill Nighy-ről csak röviden annyit, hogy még mindig zseniális. 

Merem ajánlani a filmet, remek kikapcsolódást nyújt, még a két óra játék idő ellenére is. 

Mi lesz a pókkal, ha megcsapja a kettő húsz? Válaszra még várni kell, de addig is itt van három friss ropogós plakát, közben meg azon gondolkodom, hogy nem is láttam ennek az első részét. Skandalum, pótolni fogom.

A pókot Andrew Gardfield hozza ismét, női partnere Emma Stone, az egyik ellenfele a sok közül Jimmie Foxx (Electro), akit meglátok mindig röhögés fog le, mert úgy néz ki az ember mint egy nagyon mérges kisgyerek, aki nem paprika piros lesz, hanem hupikék. A képre kattintva galéria nyílik!

+ Ha esetleg valaki nem látta volna trailert (amit erősen kétlek), a tovább mögött megtalálja, legalábbis remélem.

Az utóbbi időben láttam pár közepes filmet, de szerencsére a Mellékhatások minden szempontból pozitív csalódás, mert Steven Soderbergh (Magic Mike) megint megtudott lepni, nem is akárhogyan.

Miről van szó? Emily (Rooney Mara) élete kisiklik, a férje börtönbe kerül bennfentes kereskedésért, az addig megszokott miliőből kiesik, depressziós, pszichiáterhez jár, rengeteg gyógyszert szed. Már kezd rendbe jönni mikor a férjet (Channign Tatum) kiengedik és újra előjönnek a depresszió tünetei, csak sokkal durvábban. Újra orvoshoz kerül (Jude Law). A helyzet viszont nem ilyen egyszerű (először azt hittem a gyógyszerek lesznek a központban, de nem), mert vannak itt csavarok, amiről egy mondatot nem érdemes írni, mert elrontanám a filmélmény.

I'm not crazy, you know I'm not crazy.

A történet tartalmaz annyi csavart, hogy nem lehet unatkozni a lassan folyó események miatt, egyrészt azért, mert a rendező szépen építi fel a karatereit és a sztorit is sikerül úgy variálni, hogy a film elejéhez képes a végére kapunk egy más jellegű filmet.

Két színészt mindenképp érdemes megemlíteni. Jude Law mintha rá írták volna a pszichiáter szerepét, Rooney Mara pedig sziporkázik a depressziós szerepben, van jövő a csajban. Channing Tatum és Catherien Zeta-Jones viszont teljesíti a kötelezők, de nem is voltok annyira előtérben.

Remélem sikerült felhívni a figyelmet a filmre ezzel a kis szösszenettel, szerintem érdemes rá időt szánni, fordulatokban gazdag, remek képi világ szépen fényképezve, jó színészi alakításokkal.

Wachowski testvérek ismét jelentkeznek egy sci-fivel, ugye nekik köszönhetjük a Felhőatlasz tavaly előttről, de ha ez nem lenne ismerős, a Mátrix már biztosan, hisz ők rendezték. Szóval az első hivatalos kép Jupiter Ascending-ből, a képen jól láthatóan(?) Channing Tatum egy félig albínó, félig farkas katonát formál meg, feladata, nyomon követni és megvédeni Jupitert (Mila Kunis). 

 + Trailer, aki esetleg nem látta volna.

Oh yeeh! Francis Underwood (Kevin Spacey) visszatér a fő manipulátor szerepében, ott folytathatja a hatalomért mindenkin átgázolok politikáját, ahol abba hagyta. Ez az a sorozat, amit nem érdemes kihagyni, főleg Spacey játéka miatt, a start február 14. A Netflix jóvoltából mind a 13 részt egyszerre lehet megnézni, úgyhogy mindenki úgy ossza be, ahogy épen az ideje engedi. Nézzük a trailert, amiben felvázolják mire számíthatunk az évadban.

+ új poszterrel is megdobtak, íme: