A Total Recallel az a baj, hogy nem remakeként kellet volna marketingelni, hanem egy olyan filmként, aminek semmi köze az Arnold Scharzenegger féle eredeti változathoz, akkor talán egy kis siker ki is nézett volna, így viszont, hogy "van mihez hasonlítani" nagyon kilóg az a bizonyos.

A film története valami olyan, amit nem nehéz megérteni, mégis sikerült annyira hülyén előadni, hogy még mindig fáj a fejem a zagyvaságtól. Össze-vissza random hülyeségek egymásra dobálásából jött az ki, hogy Doug Quaid / Hauser valami nagyon kemény kém, akinek volt valamilyen küldetése, ami befuccsol (vagy nem, kinek hogy), ezért elveszik az emlékeit, adnak neki újat. De az emlékek álmok formájába fel-fel bukkan, ezért az állfelesége le akarja puffantani a konyhában. Nem mondok többet, mert aki addig nem látta, annak nehogy eláruljak valami lényeges információt, mert még az kis élmény is elvész.

A probléma továbbá, hogy a forgatókönyv egyáltalán nem tartalmaz értékelhető párbeszédet, sekélyes hülyeségek hagyják el a színészek száját (főleg a lázadók főnökét). A jelenetek minőségi is hagy némi kivetni valót maga után, mert néhol tényleg nagyon látszott a CGI, bár ez lett volna a legnagyobb baj. Színészek megkapták a gázsit, ennek örültek, viszont a munka nyűgjeit nem igazán vették a vállunkra, talán Colin Farrelről hitem el a kémes mesét, de Kate Backinsale a latexet lecserélte farmere, de ugyan azt csinálja mint vámpírként és Jessica Biel is szájtátva enyelgi végig az egészet. 

Az emlékmás értékelés:

Kezdetekben mikor néztem az elős trailert sokkal jobb filmre számítottam. Azt gondoltam, hogy remaként nem fogja megütni az eredetit, de azért némi minőséget elvárt az ember. Külön sci-fi akcióként egynek elment, de hogy örök klasszikus nem lesz az biztos. 

Nem is olyan rég azon gondolkodtam, hogy mi lenne az az akció film amit feltétlenül megéri előkapni a porosodó polcról. Egy gyors mozdulattal fújtam egyet a por lepte dvd borítón, nem is haboztam tovább, dugtam is be az lejátszóba, had szóljon. Nyert az igény, végre egy jó akció filmre vágytam, mert mostanában már sok képregény feldolgozástól az ember gyomra kezd görcsbe rándulni. Talán túlzások nélkül állítható, hogy az elmúlt évtized egyik legjobb akció filmje. Az Áll/Arc kemény férfias film, kemény csávókkal, tökös akcióval.

Van olyan aki nem tudja, ismeri a történet? Igen, gyorsan szégyellje össze-vissza magát. Na, jó nem kell ezért kolostorba vonulni, nem olyan nagy bűn ez, könnyen orvosolható. Azoknak akik elmulasztották volna e remek darabot megnézne, elmondom, hogy a történet hihetetlenül gyenge. Ebben az égadta egy világon semmi logika, semmi valóság, semmi említésre méltó nincs. Szóval a sztori miatt aggódok megnyugodhatnak, mert rossz. Bűn rossz. Nem rugózom tovább rajta, haladjunk. Szóval van a rossz, és igen, nem trafálsz mellé, van még a jó. Egyik a zsaru, a másik meg profi gyilkos. Nem komázzák egymást, nagyon nem. Egy szép napon a sors úgy hozza, hogy arcbőrt (ne csodálkozz, nem tévedés) cserélnek (igen itt pofám nekem is leszakadt), a jóból rossz lett, rosszból pedig jó. Tudom, bonyolult, de valahogy mégis rém egyszerű is. 

Az látható, hogy nem a történet miatt mondtam, hogy ez a film az elmúlt évtized egyik, ha nem a legjobb akció filmje. Ami mégis arra predesztinálja, hogy ilyen titulussal dobálózzak, az nem más, mint az akció jelenetek minőség, ami még manapság is megállja helyét. Remek lassításokkal adja tudtunkra, hogy itt többről van szó, mint egyszer nézhető tucat filmről. Mivel a snittek olyan mértékű lassúsága lehetővé teszi, hogy az robbanások, a közelharcok minden szegletét alaposan megvizsgálva tudjunk egy isteneset csettinteni és olyan magvas gondolatokat fogalmazni, hogy manapság, a huszonegyedig században miért nincsenek ilyen filmek? Ami még fontosabb, hogy miért is nincs rá igény. Helyette burjánzik a vámpír szerelemek, pfuj.

Mi emeli még az akció filmek panteonjának csúcsára?

Keresve sem találhatok volna jobb páros a vászonra, mint John Travolta és Nicolas Cage. Manapság jobb napokat is megélt színészek, akkor még színészi pályájuk csúcsán hozták ki magukból a legjobbat. Nos, nem ment volna nekik ez a remek teljesítmény John Woo rendező nélkül, aki megalkotta a lassítás művészetét, amit nagyon is jól tett. 

Eddigiekből is láthatjuk, hogy a film nem piskóta. Amit még mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy Hans Zimmer zenei aláfestése kitűnő példája annak, hogyan lehet egy jelenetet még annál is jobbá tenni, mint ami valójában lenne. Remekül simul a filmbe a zene, és mikor felállsz végen olyan tökösnek érzed megad, hogy a legnagyobb kemény csávót is széjjelfejelnéd minden gond nélkül. Csak meg ne csináld, mert annak biztos nyolc napon túl gyógyuló sérülés lenne az eredménye, meg szívó szálal kapnád a levest, ami kerülendő.

Az értékelés ellőt hallgassunk egy kis soundtracket:

Ál/Arc értékelés:

Nem tudom ki hogy van vele, de én ma nagyon is hiányolok egy ilyen akció filmet. John Woo nem tudom mit csinál, de össze ebrudálhatna egy díszes társaságot megint és rendezhetne megint egy ilyet, mert az nem kicsit tetszene, még most is. Simán megy rá a 90%, ami csak azért nem száz százalék, mert ugye a történet nem acélos, minden más viszont több, mint remek. 

Úgy kellett ez, mint egy falat kenyér. Mivel jó akciófilmet keresve is igen nehezen lehet manapság találni, néha ugyan felbukkan egy-kettő, de az vagy eljut az emberhez vagy nem. Itt van rögtön a Safe, amiről nyilván nem sokat hallottunk, maximum belebotlik az ember, velem is ez történet. Kép után jobban utána járunk, miért ez a legjobb akció film, amit valaha láttam.

Na, jó van, csak vicceltem, el ne higgye már senki, hogy ez a legjobb akciófilm. A története olyan klisé, hogy ahhoz a Mount Everest kis dobocska a síkságon. Kilométeres nemtörődömség, lustaság közepette dobták össze a scriptet, nagyon béna lepecseléssel, mandarinul hablatyoló kínaiak szerepeletetésével akarják eladni a történet hülyeségeit. 

Miről szól a film? Egy kínai kis csajról, akit a helyi kínai maffia vezér elrabol, mert a lány nagyon jó, mit nagyon jó, egyenesen jobb memóriája van, mint egy számítógépnek. Ennyi. Elviszik Amerikába, ahol feltűnnek az oroszok, mert ők is a csajt akarják, ugyan ezen ok miatt. Itt jön a képbe Jasen Statham, aki jól megmenti. 

Nagyon nehezen indul be a film. Az első húsz percben olyan nyögvenyelősen haladunk előre, hogy komolyan elgondolkodtam abba hagyom az egészet. Mert valahogy nem érdekel a kínai lány nyomorúságos élete, én akciót akarok nézni, nem drámát. Szerencsére ezen gyorsan túljutott a film, rögtön tértünk is lényegre, eltört az első csigolya. És innentől kezdve Stetham megmutatja a kínaiknak, az oroszoknak, miként kell módszeresen meghalniuk. A film végig pörög, a rossz arcok hullnak, mint a legyek, nem aprózzák el a könyörtelen arcul csapásokat, nyak és tüdő rúgásokat sem. Azonban van némi probléma.

Tényleg, tudom, innen ezen a felületen nem tudom megértetni a mostani rendező/operatőr párossal, hogy ne rágassátok a kamerát, könyörgök. Az ember az agybaj kapja el, mikor nekem kell összerakni mi lett volna ott abban a jelenetben. Nem fülcimpát akaratok látni, de nem ám. Én az egész snittet akarom, értitek! A kamera rángatás leszámítván, voltak azért érdekes megoldások, látszott nem nagy költségvetés ellenére a lehetőséghez mérten próbálkoznak valami pluszt belerakni a jelenetekbe. 

Ami viszont tényleg nagyon nem tetszett - a vége. Olyan mintha kapcsoltak volna, ácsi, elértük a másfél órát, ennél több nem fér bele, a végén a fő gonoszt letudjuk gyorsan, le is tudták, és jöhet is vége főcím. Nagyon sajnálom, ott egy kemény bunyót vártam, oly régi módisan, mikor a jó-és a rossz összecsap, de nem. Miért?!

A biztonság záloga értékelés: 

Mivel mostanság ilyen filmet az ember nem igen lát, hiánypontlásként érdemes megnézni. Ezért 70%-t simán rádobok. 

Na, gratulálok, így kell megvezetni az embert. Nehéz eldöntetni, hogy most jó volt vagy sem, mert az előzetesek alapján nagyon nem ilyenre számítottam, ami meg végül lett az egészből, hát nem tudom. Érzésem szerint a film nagyon megosztó.

A történetet szerint egy kiképzett katonát elárulnak küldetése során, ami neki érhető okokból nem igazán tetszett, megsértődőt na, így bosszúból a volt munkaadójának le fogja nyisszantani a csúnyáját. Ennyi röviden a történet, ami nem meglepően rém unalmas, mert láttam ehhez nagyon hasonlót nem egy-kettőt, viszont mégis vártam, mert azt gondoltam naivan, jó jó, a sztori tudjuk, ismerjük, de az akció miatt csak érdemes lesz megvizsgálni, de nem annyira. 

Az van, hogy a film nagyon lassú, a képi világ old school hatás ad neki, ami meg van támogatva rém gyenge zenével. Lehet hogy ezelőtt tíz-hossz évvel elfogatható volt, de nekem ma ilyen ne nyomjanak már, mert bealszok az egészen. Az vártam, hogy leülök, jön Gina Carano (új, friss, ráadásul nő, amiből manapság nagyon kevés hiteles van akció filmekben) könyörtelenül rendet tesz, ez meg is volt valamilyen szinten, csak gagyin volt csomagolva.

A teljesség igénye nélkül a következő színészek tűnek fel: Michael Fassbender, Channing Tatum, Ewan McGregor, Antonio Banderas, Michael Douglas. A filmet Steven Soderbergh (Ocean's Thirteen) rendezte, aki most érzésem szerint nem tudta eldönteni, hogy milyen akció filmet akar, meg érzésem szerint nem találta el a fonalat a fényképezéssel sem, a film régi vágásúnak akart tűnni a mai korban, de nekem kissé az erőltetett lett így ebben a koncepcióval. 

A bűn hálójában értékelés: 

Ha az egész játékidőt nézzük, akkor meg van az emberben az az érzés, hogy mégsem volt ez olyan rossz. Tehát összességben nem lehet lehúzni a klotyón, hanem adni kell neki egy esélyt, mert biztos vagyok benne, hogy lesz olyan akiknek ez a stílus bejön. Nekem végül nem tetszett annyira, de elfogadom, hogy nem is volt annyira rossz, csak amit mondtam is nem erre számítottam, és talán a csalódásom tárgya ebben merül ki inkább. A filmre egy 60%-t adok, ami szerintem jó pont, és ez betudható annak is, hogy színészileg ugyan Gina nem emelkedik ki, de verekedni azt tud, így hátha a jövőbben fog még szerepelni több akció filmben is.

Elsőre mikor elkezdtem gondolkodni, hogy most mi is legyen a véleményem a filmmel kapcsolatban, arra gondoltam, hogy nem lehet nagyon negatív, mert film a maga módján nem rossz, viszont, ha minden egybe veszünk nem is tökéletes, de hogy mire jutottam végül? A kép után elmondom.

Ellőbb azonban kezdjünk a történettel. Nos, a sztori szerint az elnök lánya fent ragad az űrben található börtönben, ahol kiszabadulnak a nagyon kemény, gonosz, mindenre elszánt gyilkosok. Valakinek meg kell menteni a lányt, és jó hogy lesz egy valaki.

Mivel is kezdjük? Talán azzal érdemes, hogy hiába gondolja bárki is, hogy most lát egy látványos filmet, mert hiába, az eklézsia nagyon kevés volt, így a látvány néhol hagy kívánnivalót maga után, úgyhogy ezt el kell fogadni. A fogatókönyv persze tele van jó sok klisével, baromsággal, de meglepetésemre nem rossz egysorosokkal is, amik néha azért mosolyt csalt az arcomra. Az akció jelentek nem voltak olyan rosszak, persze, akadt olyan, hogy látszott, hogy gyenge CGI-vel van dolgunk, de ez abszolút megbocsátható. 

A filmet nyilván Guy Pearce viszi el a hátán. Simán elhiszem neki a kemény csávót. Remek egysorosokat szúr be két adok-kapok közé, így már-már Bruce Willis magasságokba emelkedik. Szerepel még a filmben, Maggie Grace (aki nem tudná, ő az akit a Taken című remek akcó filmben elrabolnak), hozza a ilyenkor szokásos hárpiát, de mindegy is. 

Lockout étékelés:

Vegyes felvágott, romlott a káposzta, de a kecske így is megeszi. Ez van, ez a film nyilván nem fog tetszeni azoknak, aki már láttak egy-két sci-fit, mert silánynak fogják tartani, viszont a készítők sem vették komolyra a figurát, így a film szerintem fogyasztható, ezért egy 60%-t simán megér.

Csak sikerült bepótolnom. Mivel Suzanne Collins könyveit nem olvastam, a filmről sem volt sok információm, mert próbáltam elkerülni minden morzsát, így szinte első áldozóként mondhatom, hogy kisebb csalódás ért.

Nos, a gondom történettel van, ami elsőre sem tűnik túl bonyolultnak, de sajnos másodjára már egyenesen unalmas. Nagy vonalakban annyi lenne, hogy volt valamilyen felkelés, vagy mi fene, és hogy ez ne legyen még egyszer, körzetekre vannak osztva az emberek, ahonnan is egy személyt mindig kiválasztanak és elviszik egy irtó menő helyre (Kaputólium), ahol egy TV showban kell szerepelniük. A "műsor" lényege: csak egy maradhat életben, egy aki minden visz, vagyis mehet vissza oda, ahonnan jött. Na ennek is sok értelme van.  

Igen, a show, amiből nekem semmi nem jött át. Belegondoltam abba, hogy mi lenne, ha most végig kellett volna néznem a küzdelmet, és mondjuk nem először, hát, erősen kérdéses, hogy maradtam volna a végéig, mert a filmben szerintem unalmasan volt vázolva minden. Először is, már elment azzal egy óra, hogy valamilyen szinten mélységet adjanak a szereplőknek, ami még így sem sikerült. Papírmasé karakterek végig, akikért izgulni nem igen lehet.

Itt gondolkodtam, hogy majd az erdőben, ahol folyik az életben maradás, na, majd ott több izgalom lesz, de jó hogy nem így volt. Egy-két jelenetet leszámítva, csak bóklászás, meg nyájas civódás jellemezte az egészet. Nem is értettem, hogy miért nem vágták egy kicsit feszesebbre az egészet, mert majd két és fél órás a film, mégis úgy érzi az ember, hogy felesleges volt eltölteni vele az időt. Az eleje nagyon vontattat, a vége meg nagyon klisé, ami közte van, annak majd édes mindegy, mert nem tudott hozzáadni a összképhez az biztos. 

No, akkor át is nyergelhetünk a színészekhez, akikben még bízhat az átlag mozi néző. Bár ne tettem volna. Jennifer Lawrencetől még sok filmet ugyan nem láttam, de ha ez alapján kellene vélemény mondani, nem tudnák más mondani, minthogy hozta a rámért kötelező ukázokat, de személyével nem sokat tudott hozzá tenni a történethez. Elizabeth Banksot jól kimaszkírozták, részemről felejtős, Josh Hutcherson meg a kötelező hím, aki a főhős csajjal összejön, és ezzel a kilométeres klisével próbálnak feszültséget vinni a filmbe. A legnagyobb arc minden bizonnyal Woody Harrelson, a jó beszólásain ha röhögni nem is, de fél mosolyt eleresztett az ember.

Az alap ötlet nem rossz, volt ebben potenciál, csak jobban magyarázatra szorult volna, hogy pontosan miért is vannak ezek a küzdelmet, miért hozták létre a körzeteket? Ugyan próbálkoztak, de elintézték egy semmit mondó videóval, meg persze olyan örök igazságokkal, hogy az emberekben a remény csiráját is el kell folytatni, mert attól veszélyesebb még az emberiség nem érzett.

Az éhezők viadala értékelés:

Szóval, összességében csalódás a film, több izgalmat, jobb történet megvalósítást (az effektek terén is), erősebb színészi játékot vártam, de hiába, ez a film egy erős közepes lett, de majd a folytatásra jobban össze szedik magukat, Részemről, 50%. 

Ez a film borzasztó. Az kiderült már ez első pár percben, hogy a célközönség nem én vagyok, hanem éntőlem sokkal, de sokkal fiatalabb korosztály. Próbáltam olyan szemmel nézni és arra az elhatározásra jutottam, egye-fenne, mégsem oly rossz ez, csak jól kell hozzá állni.

A történet benne van a címben, utazás a rejtélyes szigetre. A kaland nem tartalmaz különösebb izgalmakat, néha elcsodálkoztam, hogy mi lenne ha tényleg lenne egy olyan világ, ahol a pont fordítva van minden, ami nálunk kicsi, az ott nagy, ami ott nagy az itt kicsi, vagy ilyesmi. Szóval van egy varázsa a szigetnek, ahol még élni is lehetne, persze csak ha éppen nem akar elsüllyedni. 

Nos, ami jó lehet a filmben, hogy legalább komolyan egyáltalán nem veszi magát, így eleresztenek a egy-két jó egysorosokat, ami ha nem is hangosan, de egy isteneset lehet kacarászni. Plusz, vannak olyan jelenetek (a csaj meghódítása három lépésben) ami felüdülés a többi giccses, majdhogynem kínos jelenetek között. 

A főszerepet Dwayne Johnson bízták, akiről annyit érdemes tudni, hogy minél jobban telik az idő, annál nagyobb darab lesz, viszont ehhez színészi tehetség nem párosul, sajnos. Nos, aki még valamilyen szinten érdekes, ismertebb név lehet, Vanesa Anna Hudgens. Jaj, istenem, nem tudjuk, hogy kicsoda? High School Musical? Na, talán, aha, igen, pontosan az a csaj. Na, miután ez megfejtettük, még megemlítem, hogy Michael Caine is tiszteletét teszi a produkcióban. 

Utazás a rejtélyes szigetre értékelés:

Ha gyorsan akarom verdiktet elmondani, akkor az elején már megemlítettem, a cél korosztály nem én vagyok, ezt a filmet gyerekkel, vagy örök gyerekek fogja isten igazából élvezni, ezért én eme magvas boldogság szeleteket az életükből nem akarom elvenni azzal, hogy alacsony értékelésemmel elriasztom őket, így erős késztetés ellenére, egy gyenge, de annál jobban kinéző 60%-t adok rá. 

Aki szeplőtlen az akciófilmek világában, annak a film még izgalmas is lehet, mármint történetileg. Nekem pedig maradtak az akció jelentek, de ahogy lenni szokott mostanság, itt sem volt minden a helyén. Egy fotó és rögtön a lényegre térek.

Nos, a történet hihetetlen sablonosága okánt, nem is igazán van kedvem ezen részt kifejteni, de hogy mégis kébe legyen a tisztelt olvasó, elmondom, hogy a film jó nagy részében a konspiráció játszik főbb szerepet, megspékelve némi akcióval, nem rossz párbeszédekkel, meg persze Dél-Afrikát ki ne felejtsem, mert ugye, ott játszódik a film.

Ami isten igazából megölte, kivégezte a filmet, az a operatőr munkája. Ma az a trendi, hogy a kamera rágatásával néző guta ütés állapotába kerüljön és véletlenül se lásson semmit a filmből. Itt sem volt ez másként. Nekem kellet összerakni a képkockákat, mert néha már nem tudtam hol tartunk, ki halt meg, ki élte tul, és hogy merre az arra? Szóval, mivel a stilust én speciel nagyon nem komálom, söt egyenesen rühelem, ennél fogva a film végig nézése felért egy kisebb agykárosodással.

Végül mégis erőt vettem magamon, végignéztem, mert ugye a színészek (Denzel Washington, Ryan Reynolds) nem játszottak rosszul, a jelentek meg pörögtek, volt benne craft, néhány helyszín kifejezetten tetszet (bodéváros). A történetel meg nem igazán foglalkoztam, mert amit el lehetett kliséként sütni ebben a filmben, az elő is fordult. A főleg a filmnek a vége, ami annyira kiszámítható volt, ja, és persze az is, hogy ki gonosz ebben a játékban. 

Védhetetlen értékelés:

A film nálam a kamerás emberen ment el - de ez legyen az én egyéni rigojám, ettől még másoknak bejühet ez a árcomba tolnak mindent minél több képkockát generálva. Végül is nem olyan rossz, egy közepesnél kicsivel jobb iparosmunka, habár nem a legjobb zenei aláfestésel. A filmre végül osztva-szorozva nem tudok egy gyenge 60%-nál többet adni.

Mit is mondhatnék, vártam ezt a filmet nagyon, és miután különösebb csalódás nem ért, ezért már megérte megnézni. Azt kell hogy mondjam, Liam Neeson tökösebb mint valaha, mondjuk ezt már bizonyította a Taken-ben elég rendesen. Természetesen a The Grey-ben sem okoz csalódást. Csak súgva jegyzem meg, hogy a film nélküle fele olyan jó se lenne.

A történet egy olajfuró csaptról szól, akik épp a fagyos-didergő Alaszka felé repülnek, mikor a gépük a hoviharban lezuhan, ezzel kezdetét veszi az elemekkel és a természtel a küzdelem, aminek a vége megjósolhatatlan.

Ami eladja a filmet, hogy a túlélők minden reménytelenséggel szemben is, de megpróbálják felvenni a harcok a farkasokkal, mert az ember élni akar, még ha lehetetlen helyzetbe is kerül. A farkasok nem szerepelnek sokat a vásznon, de remekül voltak adagolva a feszültségek, volt hogy alig lehetett látni őket, csak a hangok, a fogcsikorgatás, és a sötétben a két világító számpárokkal néztek szembe a túlélők. Nem szabad elfelejteni, hogy a táj, a hideg, a sivalkodó szél, mind ez egyveleget alkot, hogy az ember egy idő után már-már együtt legyen azzal a maroknyi emberrel, akikről tudni lehet, hogy a helyzetük több mint kilátástalan, a biztos halál vár rajuk.

De akkor mi a gyenge pontja a filmnek? 

A játék idő. Feleslegesen volt ez két óra. Egy másfél órában le kellet volna tudni az egészet, sok volt a lelkizés. A töltelék karakterekről csak csipegetve tudunk meg a motivációkat, ami semmire nem volt elég, főleg nem arra, hogy valami szimpátia kialakuljon a nézőbben és ezáltal sajnálja a halálukat.

Csak egy mondat a végéről, ami szintén felemás lett. Jó, tudom, néhéz úgy befejezni a filmet, hogy mindenkinek jó legyen, meg ezt nem is lehetett értelmesen. Így viszont úgy érzem a film után, hogy igazából se eleje, de vége sem igazán volt.

Nos, a színészek közül ugye már Liam Neesen mindenképp meg kell említeni, mert kitűnően adja el a karaktert. Néhány flashbackel próbálják mélyíteni a motivációját, amit szerencsére nem vittek túlzásban. Van néhány erős jelenete, ahol elhiszed neki, hogy szar a helyzet, ebből kiut nem nagyon van, úgyhogy remény és Isten ide kevés, felkel venni a kesztyűt, másként nem megy. A többiek csak tényleg azért vannak, hogy teljen az idő a párbeszédekkel, meg persze meghalni, mi másért.

The Grey értékelés:

Nos, a film nem váltja meg a világot, de egyszer mindenképp kötelező megnézni, főleg Neeson játéka miatt. Gondolkodtam ponton, de egy nem túl erős 80%-t adok neki, mert mostanában nem sok hasonló filmet láttam, meg egyébként is Alaszkát szeretem, ami nálam nyilván plusz pont.

Kíváncsi voltam, mert sokat írták, hogy Zoe Saldona vékonysága - vas ágyal negyven kiló - okán sokan nem igazán hiszik el, hogy puszta kézzel képes lecsapni a rossz arcokat, maximum lesből. Így van, vicces és komolytalan, de attól még a film nem olyan rossz, legalábbis rosszabbra számítottam.

Gyorsan legyünk túl a történeten. Nos, hát a sztorin nem igazán kell izgulni, mert a készítők sem "izzattak vért", oly egyszerű mint egy bot, és a történet vezetése sem küzd különösen komoly kihívásokkal. Szóval, Cataleya Restrepo (Zoe Saldona) gyerek kora kész katasztrófa, hisz Bogotában megölik szüleit és nagybátyához kerül, ami nagyban meghatározza a későbbi életét, hisz akik ezt tették vele, nem maradhat el büntetés, így mint egyszemélyen hadsereg rendezi át a rossz arcok arcberendezését. 

Ami tényleg komolytalan, mert én sok mindent elhiszek Zoe kisaszanyról, de azt speciel nem, hogy a közelharcban lenyom egy nálánál kétszer nagyobb smaszert, főleg nem puszta kézzel. Mondjuk ezen anomálián gyorsan túljutottam, egyébként sem érdemes ezen sokat agyalni, mert végül is a film halad előre, vannak jó pontja, az akciók sem annyira rosszak, simán nézhető, megkockáztatom van az a szint amikor már szórakoztató is. 

Colombiana értékelés:

Nem ez lesz a legjobb filmes élményed az biztos, de ha megnézed sem veszítesz vele olyan sokat, meg mindegy is, egy 60%-t adok rá.