Nos, ha őszinte akarok lenni, sajnos azt kell hogy mondjam a Killer Elite csalódás lett. Nem arról van szó, hogy ne lehetne végignézni, mert igen, csak én személy szerint  többet vártam.

A történet egy túsz körül bonyolódik, akit Jason Stathamnek kell kiszabadítani, némi alku fejében. Nem mondok többet, legalább ennyi izgalom legyen, azoknak, akik eddig nem látták volna. 

Ami legfájóbb a filmben, hogy a karakterek rosszak, kidolgozatlanok, és az össze-vissza vezetett történet, meg a kiszámíthatósága erősen rányomta a bélyegét az egész koncepcióra. Hát igen, a forgatókönyv nem egy doktori disszertáció (ugye Pali).

Jason Statham természetesen hozta az előbb ütök, majd utána kérdezek figurát, ebben nyilván nem kelet megerőltetnie magát, annál inkább, ha dráma szerepet osztanának rá, ami soha nem fog bekövetkezni. Clive Owen is hozná a nagyon kemény csávót, ami úgy próbáltak prezentálni, hogy hagytak neki egy röhejes bajuszt, amivel inkább lett nevetséges, mint kifinomult kemény legény.

Akit viszont nem értek mit keres itt, az Robert De Niro. Szerintem ő sem igázán tudta hova keveredett, mert sajnos Nironak nem való már ez, nevetségesen állt a stuki a kezében na, viszont a csöves túsz szerepét hitelesen eljátszotta.

"Fénypontja" a filmnek, hogy az akciós, verekedős jelenekből kis túlzással kihoztak csipetnyi adrenalint, még ha a vége a filmnek úgy rossz ahogy van. A másik a játék idő, ami majd két óra, ami nagyon sok. Néhány üresjáratól, felesleges jelenettől meg kellet volna szabadulni és mindjárt jobb érzéssel telik el az idő. Mert, így némi időpocsékolás felhangja van az egésznek. 

Killer Elite értékelés: 

Hát, erős túlzással nézhető, a csihi-puhi jók, csak az fránya történet, meg Clive Owen bajsza ne lenne (még most is röhögök), de egy 60%-t adok neki, nehogy szó érje a ház elejét. Niro inkább maradjon a komolyabb szerepeknél, ha nem kap, inkább pihenjen, oszt ne hozza kínos helyzetbe magát.

Most tényleg nagyon rövid leszek, mert ezt a filmet még említeni sem nagyon szabad, mert végignézni egy igazi szenvedés, még szerencse, hogyha valamit elkezdek nem igen szoktam félbe hagyni, de most majdnem sikerült. Nézzünk képet, folytatom.

Nos, a történet: Nathan (Taylor Lauter=The Twilight Saga) éli a középiskolások gondtalan életét, magyarul, suli, csajok és buli virradásig minden mennyiségben, vagány gyerek na - nem röhög! Szóval - ne zökkenjünk ki - a netten keresgélés közben megtalálja saját gyerekkori képét egy gyerekek eltűnésével foglalkozó oldalon, mikor kis segítség után leesik neki, hogy bizony akiket szüleinek hitt, bizony nem azok. De kik ők? - nem tudja, de kideríti, megjárják a rossz fiuk, hahaha.

Mivel egy akció filmről beszélünk, nem hiszem hogy Taylor Lauter kellet volna castingolni, mint kemény csávót , aki arcberendezést rendez, mert könnyem kicsordult a röhögéstől, mikor mérgesen akart nézni az orosz csávóra, aki éppen az életére tört. Maradjon csak a Twilight vonalon, az az ő világa, ne akarjon már lenni egy Jason Statham.

Mint akció film is szörnyű, nagyon meg kell magam erőszakolni, hogy emlékezzek egy-két jelenetre, pedig tegnap láttam. Nincs sok értékelhető mozzanat a filmben. Nem hogy izgalmas, egyenesen unalmas, a történet érdektelen, fordulatok kiszámíthatók.

Elhurcolva értékelés:

Nos, időpocséklás egy percet is megnézni ebből a filmből, még olvasni is róla, nem is eresztem bő lére az értékelés, egy 20%-ban kiegyezünk.

Ez a film nem más, mint a nagy ziccerek kihagyása. Mert abban megegyezhetünk, hogy nem minden nap láttunk a képernyőn vadnyugati környezetben játszódó fantasy sci-fit. Erre, amit el lehetett rontani, az el lett, így a nagy várakozás hiábavalónak bizonyult, mert a prezentált produkció (mint színészileg, mint rendezésileg) nem több mint a középszer minta példánya.

A történet nagyon röviden: cowboyok és az indiánok harcolnak a földből aranyat köpülő idegenek ellen. Aranyat(!), ami számomra az egész film alatt homály maradt, miért? Talán be akarták fektetni valahova, vagy csaknem magyar államkötvényt szándékoztak vásárolni? Nem tudom, nem tudom, de hogy őszinte legyen nem is nagyon érdekel!

Ami a leggyengébb pontja a filmnek, az nem más mint a fogatókönyv, amit öt ember írt. Az össze ebrudált öt koponya sem tudott egy épkézláb betűhalmazt letenni az asztalra. Sikerült egy elnagyolt, sületlenségekkel teletűzdelt párbeszédeket beleadni a színészek szájába, és ha még ez nem lenne elég, a történet néha olyan defektekkel, sehova nem vezető útvesztőkkel van teletűzdelve, hogy az ember csak kapkodja a fejét, és néz ki magából a nagy semmibe, nem hiszi el, ilyet, áh.

Egyetlen értékelhető színészi munkát Harrison Ford rak le, mert legalább a vásznon érződik a jelenléte, még mindenképp említést érdemel Daniel Craig, aki a baltával faragott arcvonásaival nyugodtan jegyet válhatott volna az űrlények közé, a pucsításain kívül emlékezett nem igen nyújtott. Az aktuális jó csaj, Olivia Wilde, pedig hozta a film legbanálisabb jelenetét, ez mondtam már nem lehet igaz, itt gondolkodtam el, hogy hagyom a fenné az egészet, engem ne fárasszanak, acsudába!

Van egyáltalán valami pozitív a filmben?

Jelentem, van. Az egyik, hogy a vadnyugati táját jól fényképezték (hogy kötekedjek egy kicsit, néha azért látszott az odavetítés), és az útólsó húsz perc két feles után egészen üdítően hatott. Más egyéb ... (hosszas gondolkodás) ..., hát, nincs.

Cowboyok és űrlények értékelés:

Érzésem szerint ebben az ötletben hajszálnyival több lehetőség maradt kiaknázatlan, Jon Favreau (Vasember egy kettő) elkövette élete eddigi legnagyobb rendezői tévedését, mert bizony ez izzadság szagóra sikeredet, még a zenei aláfestés is elnagyolt volt. Szóval, ez most nem több, mint 50%, és még így is vajszívű voltam.

További szép napot!

Már régen rossz, ha azon töröm a fejem a film közben, hogy hogyan fogom a földbe döngölni ezt a remek alkotást. Pedig, minden porcikám kívánja, mert egyrészt, unalmas, másrészt, valahogy nem igazán lett izomláz a rekeszizmomban. Ja, mellesleg, már régen mondom, hogy Steve Carell (ZseniKém) annyira vicces, mint ha egy földönkívülivel összefutnék szemtől-szemben egy eldugott sikátorban, aki végbél tükrözéssel akarná megalapítani, mi az ő fajuk és a mi fajunk között a kardinális különbség. (Na, ugye hogy nem lenne vicces.)



A film arról szólna, hogy mi van akkor, ha egy házasság már csak állapot, és nem jelent a két fél egymásnak semmit, csak az állandóssá vált szokások tartják együtt a őket, meg persze a gyerekek. Ezen kellene nagyon gyorsan változtatni és bevinni izgalmakat az életükbe. Na, ami hiányzott, azt megtalálták egy vendéglőben, mikor  elfoglalnak egy olyan asztalt ami nem az övék. Így bele keverednek a rossz arcok bizniszében és követelnek tőlük ezt-azt. Persze az egész sztori vihar a biliben, mert nem ez lenne a lényeg, hanem a szórakoztatás(!),  ami pont hiányzik, mert a készítők valahogy ez a (x)factort kihagyták, így se nem vicces, se nem szórakoztató.

Persze, mondhatja valaki, hogy itt van nekünk Steve Carell. Már a bevezetőben is utaltam rá, hogy számomra ez a fickó messze van a humort nyújtó egyénektől, meg egyébként a stílusa sem jön be. Lehet, hogy otthon a két fal között a csillárt letépik, olyan szöveget lenyom, vagy fejet vág, de a filmjeiben ebből édes keveset mutat. De ha nem ő, akkor majd Mark Wehlberg, Mila Kunis (csakhogy az ismertebb neveket említsem) nyújt nükünk kellemes pillanatot. Nehogy azt hidd, csak ha nem tekintjük Mila pofikáját annak. De ez nem ér.

Szóval a film az elején elmegy kategória, az elő fél óra várakozás telivel telt, de nem igazán akart beindulni, a közepe némi akció panelok miatt elmegy kategória, a vége pedig csak tényleg azért jó, mert hál' istenek ezt is megértük. Egy gyenge 50%-t adok neki, de csak ezért, mert vaj szívem van, meg lehet, hogy teljesen rosszul ítélem meg, de szerencse, itt vagytok tik, oszt' jó megmondjátok a tutit.

Ha volt film, amit ebben az évben nagyon vártam, akkor az mindenképp a jelenleg tárgyalt darabunkra igaz. Hisz Sylvester Stallone (továbbiakban Sly) ismét igába hajtja a fejét és összehozta a régi-új arcokat, hogy rendet rakjanak a fejekben, mégpedig a célból, hogy lehet-e még régi vágású emberekkel, régi stílusi akció filmet rendezni? Hogy ez sikerült-e neki, az mindjárt kiderül a kép után.



Először is tegyük tisztába, hogy mégis mit vártam ettől a filmtől. Akciót, de dögivel. Elismerem ez kipipálva, volt jó sok, termesztésen egymás hegyin-hátán, mert a fogatókönyv író (Sly) lezseren vette a film ezen részét. Ellenben, ráerőltették az új trendet a csihi-puhira, ami nem nem más, minthogy rángatjuk a kamerát, mert az olyan jó. Hát nem, és nem. Felfogni nem tudom, hogy mikor értik már meg végre a filmet készítők, hogy ez nem a járható út, ha akciót rendezünk. Főleg Sly-tól nem vártam ezt, mert ha valaki, ő hát csak tudja, hogyan kell egy tökös, kemény (kinek hogy tetszik) filmet készíteni. Erre meg, ááá, mindegy is.

Ugye, Sly-nak már régen dédelgetett álma vált valóra, mégpedig, hogy össze ebrudálja a régi akció sztárokat a jelenlegiekkel, hogy lenyomjanak pár rossz arcot, csak megfakult emlékek miatt. Ez közről-végről összejött, ki hosszabb szerepet kapat, ki egy percet sem(nem vállalta el, pl. Van Dame), és egy két cameo is beugrott, gondolok itt Bruce Willisre, meg persze Arnold Schwarzeneggerre. A többieket nyilván nem sorom fel, mert vagy tök ismeretlenek számomra, vagy könnyen le lehet olvasni a plakátról. Az itt biztos nem derül ki, hogy ki hogyan is ért a szinészkedéshez, mint mesterséghez, mert megerőltetni nem kellet senkinek magát. Ami viszont tényleg nagyon zavart, hogy az még rendben is van, hogy felvonultat a film régen, néhányan még ma is aktív akció színészt, de valahogy mégis kellet volna mélységet adni az egésznek, mert mintha kötelező jelleggel jelenének meg vásznon szinte tök feleslegesen (ha mér itt vagyunk, akkor gondol itt Mickey Rourke-ra, aki elmond egy szívhez szóló történet egy nőről, azt elfogadjuk, mint valami élet tanúságot, de ettől ezért többet vártam volna picivel), és tulajdon képen csak a néző számára furcsa, mit is keresnek most ezek itt.

Mint már utaltam is rá, a fogatókönyv nagyon vékonyka lett, sőt megkockáztatom, ilyennel nem is húzták az időt a fiúk, hanem hagyatkoztak a leleményességükre és improvizáltak ide valamit, legalábbis ennek tudom be, hogy nem ütöttek az egysorosok többségében, sőt akadtak részek, mikor már nekem volt kínos, de nyilván nem értem a poént. A történet köré sem kell rendezni kitaláló show-t, mert egy önjelölt diktátor terrorizál egy tök ismeretlen sziget polgárait. Sly, meg a zsoldos csapata rendet rak, megmentik egy csaj életét, mert valami indok mégis kell a kiruccanáshoz.

Mivel az akció végig rendesen zúzott, ugyan némi céltalanságot véltem felfedezni benne, de akkor sem volt e téren csalódás akkora, ha még tudtam is valahol, ennyi lesz ez, se több se kevesebb, hisz 35 millió dollár nyilván nem elég mindenre (a béna CGI azért befigyel), de egy eresz el a hajam bulit simán futott. A végső verdikt az lenne, hogy oda adok neki egy gyenge 70%-t. Ebben benne van némi nosztalgikus érzés, de az is, hogy ennél többet kellet volna produkálni, főleg a karakterépítésnél. Ami viszont ennél is fontosabb, hogy legközelebb nem szabad kihagyni a ziccert, hogy tényleg egy ízig-vérig 80-90-s éveket idéző akció mozit tegyen elénk Sly. Hájra, a második részre az alapok meg vannak, mindent bele fiúk!

Angelina Jolie mintha nyilatkozta volna, hogy nem fog többet szerepelni akció filmben, és most lás csodát, mégis elvállalta a Salt ügynököt. (Habár, lehet, hogy ez után mondta, nem emlékszem.) Sajnos meg kell állapítani, hogy inkább maradjon a dráma vonalon, mert a kemény csajból kinőni látszik, vagy, javaslat, szedjen fel magára néhány kilót, mert így komolytalan a dolog, és ezen még egy hajfestés sem segített. A film egyébként nem olyan rossz, de vártól azért messze keresendő.



A történet kezdete visszanyúlik a rideg Oroszországban, ahol egy titkos projekt keretében alvó ügynököket nevelnek ki, akiket az X-napon aktiválnak, majd a feladatott végrehajtják, amit jól beléjük neveltek. Salt ügynök USA-ban van "beépítve", majd egy napon (x-napon) megjelenik egy orosz ember, aki kihallgat, meg aktiválva lesz gyorsan. A feladat, ki kell nyírni az orosz elnököt, de azért nem ilyen egyszerű a történet, egy aprócska csavar azért akad, csak ki számítható, csak az nem, hogy ki lesz a fordulat kulcsa.

Az jellemző a filmre, hogy átlagos, abból is szerencsére a jobbik fajta, de így is sajnos kevés. Ugye már említettem, hogy Jolie soványsága nem éppen húzó erő egy ütök-vágok akció filmbe, főleg akkor nem, mikor átgázol három jól megtermett ügynökön. Szerencsére a lövöldözős részek jók voltak, a feszültség teremtésen ugyan lehetett volna még dolgozni, de ha leveszem az elvárást, ezzel is ki vagyok békülve. Szerepel még a filmben Liev Schreiber, semmi könnyfakasztó esztra, eljátssza amit kell.

Egy valami már nagyon régen zavar, ami az utóbbi pár évben lett divat. Mégpedig, hogy állat módjára rángatjuk a kamerát. Szólni kéne már az rendező/operatőr párosnak, hogy ez nagyon nem trendi, mert nem élvezhető, sőt rombolja a filmélmény, sőt, még ideges is lesz az ember, ha nem látja, hogy mi fene történik már itt a filmben. Habár, én megértem, hogy ezzel akarnak valóságot adni a törés-zúzásnak, de találjanak már más, mert itt a Salt-ban is sok helyen nagyon rosszúl volt alakalmazva, noha, néha azért eltalálták.

Nos, a film elvárások alatt, de egy szürke akció film keretét hozta. Biztos nem váltja meg a világot, valószínű holnap már arra sem emlékszem, hogy megnézetem. Habár lehet, hogy lesz folytatás, hisz nem varrták el az összes szálat. Jolienak meg csak annyit, hogy jó döntés hozott, mikor nem vállalta el a Wanted folytatását, nem neki való már ez.

60%
 

A film abból a szempontból jó volt, hogy lehetett rajta mosolyogni, de azért feszeget egy-két komolyabb témát, jelen esetben, hogyan és miként induljon el egy fiatal az életben, amikor jobbára gőze nincs mit is kezdjen vele. Útkeresés témakörből, ötös. A téma ugyan lerágott csont, de itt ebben a filmben, sikerült jól megfogni a dolgot, így ha sablonos is, de igazán nem lehat rá haragudni, mikor nevetett, és ez a lényeg.



A 70-es években járunk, ott is Angliában, ahol három fiatal érzi úgy, hogy elszáguld mellettük az élet és lemaradnak olyan dolgokról, amit a jövőben biztos hogy nem tudnak bepótolni, hisz a közvetlen környezetükben is sok példa van erre, ezért ki akarnak törni az állandóságból, abból a posványból, amiben a szüleik is vannak. Ezért tervezgetnek, például az egyik próbál életbiztosításokat kötni, de rájön, nem éppen ez a meló, amit az álmaiban elképzelt, a másiknak - a sablonosság minta példája - nincs csaja, így gyorsan találni kell egyet (persze ott van az óra élőt), a harmadik, hát, az a fazon, aki lázad, aki azt hiszi az egész világ ellene van, ezért verekszik ha kell hanem - keresem a bajt, mert a fater nem azt biztosította amit elvártam volna.

Nézzük meg gyorsan még a színészeket. A három srác külön-külön nem beszélnék, de összességeben nem hozták rosszul a rájuk rót szerepet. Aki ismerős lehet, az Ralph Fiennes, aki azt a gazdag ember játssza, akinek bejött az élet, még példa ként is szolgálhatna, de valahogy mégsem ez fog kiderülni a film során. Nem mind arany, ami fénylik, amire a fiuk is rájönnek idővel.

A film, ahogy már említettem, szórakoztat, remek zenei aláfestésekkel, orbitális beszólásokkal, amik rendesen oda lettek téve. Tetszett, hogy nem veszik teljesen komolyan, hanem olyan laza stílusban nyomják végig, ami jó tett a hangulatomnak is, még akkor is ha nem erre számítottam teljesen, hanem sokallta rosszabbra.

80%

Képzeld el, hogy a jövőben egy érzékszerved, vagy legyen az bármilyen belső szerved is, ha megsérült, vagy elkap valami nyavalyát, nem kell mást tenned, csak veszel újat hitelre (ha nincs elég készpénzed, márpedig nincs), és élhetted tovább a mindennapi élteden, mintha mi sem történet volna. Hát igen, szép és jó ez így, csak ezzel is van egy aprócska probléma, hogy micsoda?



A cég, aki szállítja, gyártja a spéci szerveket, bizony a piszkos anyagiak miatt nem engedheti meg, hogy olyan személyek legyenek továbbra is a szervek gazdái, akik elmaradnak a fizetési kötelezettséggel. Így, házon belül bizony kellenek az olyan magasan képzett emberek (repo men), mint Remy, aki egy rögtönzött műtétel ott helyben visszaveszi/kiveszi az emberekből a mesterséges szerveket, persze azt nem kérdezi meg, mégis, hogy a csudába él tovább, mondjuk egy ketyegő szív nélkül. Mondjuk, sehogy?

A gépezetben hiba csúszik, mert egy balul sikerült küldetéskor Remy is rákényszerül egy mesterséges szívre, mondani sem kell, ez még rátett egy lapáttal arra, hogy az asszony is kidobta, mert nem nézte jó szemmel, hogy a hitves ura mivel keresi a betevőre valót. Termesztésen neki is hitelre adtak csuda szívet,  az alkalmazotti kedvezmény ebben az esetbán nem járt. Fizetni persze nem tud, teszem hozzá nagyon nem is akar, így jó barátjára marad, hogy valahogy meggyőze vegyen erőt magán és dolgozzon tovább, mert ha nem, kénytelen lesz szolgálatba helyeznie magát. Remy nem hallgat a baráti szóra, így begyűjtésre váró személyé lép elő, amiről elhihetitek, nem egy kitüntettet szerep.

A film viszont nagyon nem lett az igazi. Sajnos nem kötött le kicsit se. Még a sztori akár érdekes is lehetett volna, de nem lett az, sőt egyenesen idegesített is. Mert hihetetlen orbitális baromságnak tartom az egészet. Ha jövőben lesznek mesterséges szervek, akkor miért adják olyan drágán, hisz még ha hitelre is megy az egész, de legalább nem dől be az egész rendszer, sőt, még jó adósok is lesznek (akarom mondani, nem halottak), így viszont fen kell tartani egy kisebb hadsereget csak arra, hogy vissza szerezzék a szerveket. Ez így kevés ötletnek is, meg megvalósításának is. Azt el kell ismerni, hogy egy-két tökösebb verekedés, szurka piszka volt benne, de még azok is inkább voltak elnagyoltok, mint jók.

Hogy ne csak a negatívat említsem. Tetszett viszont a gazdag metropolist madártávlatból, a szegények lepukkant búvóhelyeinek reális bemutatása, némi társadalom kritikával is fűszerve, hogy mivé lesz az emberiség a nem is olyan távoli jövőbben. Mily gyalázatos emberi természet uralkodik, ha pénzről és hatalomról van szó. Nem éppen kecsegtetőt jövő elő nézzük, feltéve persze, ha ebből bármi is megvalósul.

A színészek, mondhatni nem játszottak rosszul. De csak miattuk nem érdemes végig szenvedni ezt a filmet. Jude Law és Forest Whiteker behúzták a kötelezőt, se többet, se kevesebbet nem tudtak hozzá tenni az egész koncepcióhoz.

Szóval, nekem nagy csalódás volt a film, ettől sokallta jobbra számítottam, de végkép nem ilyen unalmas filmre. Talán a hosszával volt a gond, vagy az érdektelen történettel, vagy nem is tudom, de már most nem emlékszem mi volt benne, pedig tegnap néztem meg. Úgyhogy, nem mondom, hogy nézhetetlen, éntőlem nyugodtam lehet próbálkozni vele, csak ne várjon senki izmos sci-fit.

Nos, ez az a film aminek nagyon jónak kellet volna lenni, de a végén csak sikerül elrontani. Sajnos, egyébként, mert jobb is kinézett ebből a trailer alapján, de így viszont nem lett több, mint egyszer nézhető, lövök ide, lövök oda kicsit viccesen bugyuta „eksőn múvi”.



A történet annyi, hogy egy csapat a dzsungelban bevetésen van, ahogy szokott lenne minden rosszul sül el, így az akció sikertelenségét, a felesleges gyerek emberáldozatokat meg kell torolni, s termesztésen a főkolompos rossz fiuknak az orrba rúgás is ki jár, mégis, hogy képzelték ezt. Tehát, összeáll a csapat, mennek hadakoznak, robbantanak, néha civakodnak, egy-két poén is becsúszik, az átívelő szálak semmitevése közepette.

Az utolsó két szó pontosan leírja mi is volt a legnagyobb gondom az egész filmmel. Nem igazán voltak kidolgozva két ürüsebb jelenet között levő langyos párbeszédek, plusz, az egyik részből a másik részbe vezető szálak is gyengék voltak (én majd be aludtam alattuk, néha-néha csak a puska ropogása tudata velem, hogy hohó, akció van, figyeljél), és a logikai szintjén sem igazán brillírozik végig a film. Jó, nem szabad komolyan venni, de mégis volt egy-két dolog, ami még ilyen „komolytalan” filmnél is bosszantóan hathat, főleg a vége, amit annak és rendje módja szerint orbitálisan sikerült elrontani. Csak kérdezem: hogy menekül el a hiper gonosz emberünk? Kissé megválaszolatlan maradt. Persze tudom, hogy arra számítottak, hogy lesz folytatás (bukó volt a film egyébként), így némi morzsát hagyni kellet a következő felvonáshoz, de ilyen izzadság szagú módon megoldani, hát.

Egyébként, az akció jelenetek nem voltak rosszak, lőttek, robbantottak eleget. Két lövés, robbanás közepette Zoe Saldona auráját is megnézhetjük, így panasz e téren biztos nem lehet. A többi színész is hozza a köztelezőt, de mindenképp ki kell emelnem Chris Evans, akinek a fergeteges hangja szállítja a film szinte egyetlen ütősebb mosolyra érdemes jelenetét. A fő gonosz csóka pedig, érzésem szerint túljátszotta a szerepét, ugyan egy-két hülye szöveget lenyom, ami kötünk szólva nem magas IQ-ra vall, de mindegy, mert viccesen gonosz (persze ezzel tök komolytalan), ami itt nem is baj.



Aki szereti a szolidon humoros akció/képregény feldohozásokat, annak ajánlom, csak ne várjunk annyit a filmtől, mert sajnos, mint írtam is, nekem csalódás volt, de hátha neked nem lesz az.

60%

Erről hosszasan már sok helyen kifejtették a véleményüket, ami vagy pozitív, vagy adott esetben negatívra sikeredett. Sajnos nekem is az utóbbihoz húz a szívem. Ugyanis, nem kötött le, sőt, inkább azt éreztem, hogy kár volt erre eltölteni az időt, ami egy Oscart kapott filmnél több mint necces, szerintem.



Talán az volt a baj, hogy jó bő két órában akarja elmondani a rendező, hogy milyen egy bomba szakértő élete a terepen, mikor az életét kockáztatva próbálja hatástalanítani a bombákat. Csak ebben a témában nem sok van, ez látszott a filmen is, mert csak ismételni tudta magát. Kapnak egy fülest, kimennek, hősködik egyet a főnök (mert ki a fasza gyerek, ha nem ő), majd újabb hívás, oszt ennyi. Jó, a rendezéssel nem sok bajom volt, nyilván nem lehetett kihozni belőle ennél többet, főleg azt nem, hogy feszes legyen, legyen valami története az egésznek, egy cél, amiért a néző is izgulhat. Ilyen csak addig volt, míg ismételgetheti magában, na ugyan felrobban-e a bomba, vagy nem, de azért titokban tudta, hogy úgy sem fog.

A rendező Kathtyn Begelow, James Cameron volt felesége, akivel ugye csatában volt az Oscarért. Most már tudjuk, hogy a női rendező zsebelte be a díjat a rendezésért, sőt még a legjobb filmért járó díjat is elvitte A bombák földjén. Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de szerintem, ez a film így ebben a formában nem érdemelte meg. Az Avatar meg hiába volt nagyságrendekkel jobb film, nem kaphatta meg, így kizárásos alapon maradt ez a megoldás.

Különösebb gond nem volt a színészi játékkal, csak néhol éreztem túljátszottnak. A főszerepben Jeremy Renner, akiről eddig olyan sokat nem lehetett hallani, de nyilván majd most megnyílik előtte a lehetőség. A mellékszerepekben játszó színészek, az ilyenkor szokás körmeneteket játsszák el (az egyik rájön, gyereket akar, de előtte még teljesíteni, amit a haza kíván, meg persze itt van egy porban fingó beszari jankó, aki inkább nyávog, meg a problémát okozza, mintsem a küldetés sikerét lendítené előrébb).

Szóval a film összességében nem nyerte el tetszésemet. Ha nem kapta volna meg a díjat, akkor azt mondanám, hogy egy jó iparos munka, egy női rendezőtől (mondjuk ez már önmagában kuriózum), de így többet várt az ember, valami pluszt, de itt semmit nem éreztem, ami eme hiányt ki tudta volna tölteni. És nem rángásuk már a kamerát, mikor filmezünk, könyörgök, ahhh.

70%