Lehet, hogy a cím az nem túl kreatív (Miért éppen Alaszka?), és lehet, hogy sztori már lerágott csont, de akkor is jó érzésekkel gondolunk vissza a filmre. A nézése közben nem fogod sokszor a hasadat a nevetéstől, mert annyira nem hemzseg a poénoktól. A készítők elérték számomra a céljukat: másfél óra erejéig mosolyt csaltak az arcomra. Nem egy világot megváltó alkotás, de nem is annak készült. Remek szórakozás pop-cornnal és kólával a kezünkben.

Előítéletre épül a film: a kisvárosban élő emberek sokkal másabbak, mint nagyvárosban elő egyedeik. A Miamiben élő Lucy Hill (Renée Zellweger) csak a karrierjének él, emellett imádja a gazdagságot, és persze a tűsarkukat. Egy megbízatást kap, mely szerint le kell vezényelnie egy gyárnak az átszervezését Minnesotában. Ez a kisváros (New Ulm) újabbnál újabb meglepetéseket tartogat számára. Egy magányos családapa, Ted (Herry Connick Jr.) lesz az, aki megdobogtatja Lucy már régóta jégbe zárt szívét.

Hogy őszinte legyek nem igazán szeretem Renée Zellwegert. Egy kicsit félve fogtam a film megtekintéséhez. De szerintem tökéletes választás volt erre a szerepre, mert ebben a kisvárosban nem a szépség, a gazdagság, és a csillogás a fontos, hanem a szeretet, a becsület, és a vallás. Nyomon követhetjük, hogy egy nagyvárosi liba, hogyan lopja be magát New Ulm szívébe, ja és persze a miénkbe.

Nah szóval mi a tanulság? Költözzetek egy isten háta mögötti helyre,feladva a nagyváros előnyeit, és az ottani környék és emberek, olyan lánykát/úrfit farag belőletek, hogy na csak! Lehet, hogy még szerelem is rátok talál.

60%

Ma gyors leszek, mert nincs sok időm, de fontos, hogy ide most le írjam, hogy végre röhögni tudtam (szó szerint) egy vígjátékon, mert vannak ugyan viccesnek titulált filmek, de valahogy egyiken sem derültem igazából (na jó a The Hangovert még nem láttam, abban azért bízok).

A történet két csajozó gépről szól, akiknek mint szokott lenni, az iskola összes csaja megvolt, így hát unalmas az élet, ezért támadd az a remek ötlet, hogy lépjenek be az iskolai pompon csapatba (indulnak valami versenyen, és rengeted új hús, rengeteg). Egyébként, ha csak tényleg erről a pomponos hülyeségről (bocs) szólt volna a film, elfelejtettük volna egymás, de szerencsére nem, sőt, jó háttérbe is lett szorítva. A két főszereplő nekem szimpatikusak voltak, néha idegesítők, de jók, na. Nagyon sok csaj, úgy jó három száz, így a férfi kollégáknak ezért is lesz jó sasolni a filmet.

Az igazság az, hogy hosszan nem érdemes értekezni a filmről. Én remekül szórakoztam a dumákon (inkább azokon, mert szerencsére hanyagolták az erőltettet szituációkat). Szóval, megnézése ajánlott, kikapcsolódás elég jó, csak ne akard előre leírni.

70%

Na jó, igazándiból nem gondoltam azt, hogy nekem ezt feltétlenül látnom kell. No de, mégiscsak egy filmről, azon belül egy vígjátékról lenne szó, én meg azt szeresem, meg egyébként se legyek már ilyen válogatós.

Csak annyi van, hogy az összes ilyen filmek a nőket egy álomvilágba helyezi, amikor is van egy probléma ( itt a sok vásárlásból adódik a rengeteg adósság), ezt viszont nagy átlagba azért nem kell komolyan venne, hanem csak lelkizünk rajta egy keveset, közben majd jön a gálás lovag, akinek a közben járásával nincs is már akkorra baj, meg mi se legyünk már rest szerencsétlenkedni, meg butának is látszani egy kicsit, ezt így összegyúrjuk és természetesen hát nem mi leszünk az a végén aki még nyer is az ügyön? A nagy lótúrót!

Nincs az a helyzet, amikor mondjuk egy ilyen tartozás, mint amit a főhősnőnk felhalmozott - „vásárolni jó” felkiáltással -, hogy ilyen könnyen megússza. Egyszerűen nincs.

Na jó, végül is az agyzsibbasztás leszámítom, ha be akarom vallani magamnak az igazat még jól is szórakoztam rajta. Meg volt a kötelező mosoly, meg Isla Fishert szeresük(vagy nem?), ugye, de hamár így szóba került akkor inkább ajánlok egy nézhetőbb, még férfiaknak is vállalható darabot, mégpedig a Mindenképpen talánt.

Hogy a történetet még nem mondtam el? Hát lássuk. A sztorinak a lényege, hogy van egy nő, aki kis korától kezdve mindig is arról álmodót, hogy ha megnő akkor milyen nagy vársárlási orgiákat fog tartani. Ez termesztésen be is következi, minden fizetését elveri a ruhára, táskára, meg cipőre, mert ezek ugye elengedhetetlen kellékek. A munkahelye csődbe megy, ős is, ezért jelentkezik egy magazinhoz, csaknem annak veszik fel aminek ő akarta....

Végül is, nem volt itt akkora gond. Nézhető. Muris is, meg a mosoly faktor meg van, úgyhogy egy 60%-ra simán jó volt.
 

Nem igazán számítottam semmire, mikor elhatároztam, hogy bepróbálkozok vele. Egy, nem nekem valók már az ilyen stílussal nyomuló filmek, kettő, de mivel a fene jó dolgomban nem tudtam mit csinálni, így megadtam a filmnek és magamnak azt a lehetőségek, hogy hátha gyermeki lelkem a felszínre tör és a szórakozás magas falait fogja súrolni. Mit mondjak, nem csalódtam akkora nagyot. Habár, most mondom, a film rengeteg régebbről ellövöldözött jelenetet, lerágott csontot tartalmaz, főleg az idősebb korosztálynak, de mégis kell a mostani csemetéknek is adni valamit, mégsem lehet, hogy itt van büdös kölök, nézd azt a húsz éve is szar volt filmet.



A történet. Kért testvéről szól, egy fiúról és egy lányról, meg a kutyájukról, meg még több kutyáról. (Ja nem is mondtam, kutyás film.) Árvák, így nevelők szülőkhöz kerültek. Nem valami nagy „agysebészek” a mostohák, meg kisebb terror is jellemzi a minden napokat. A kutyákat meg élből utálják, így nem marad mást választás, minthogy találni kell egy olyan helyet, ahol el tudják rejteni a kutyájukat. Az egy blökikből viszont több blöki lesz, ami nekik semmi jót nem fog jelenteni.

Egy valami nagyon tetszett, az pedig a fényképezése a filmnek. Kellemes hangulat alakult ki a film alatt, ami azért is jót tett az egésznek, hogy a nem igazán acélos történetet mégiscsak kompenzálni kellet valamivel. A zenével se volt probléma, nagy átlagban jól csendültek fel. Ami viszont több erőfeszítést igényelt volna a készítőktől, az az, hogy több humor visznek az egyes jelenetekbe, mert mégiscsak adott volt a magas labda, mégsem sikerült eltalálni. Több volt ebben és arról sem vagyok meggyőzve igazán, hogy a kölök is feltétlen azt fogja mondani, hogy jól szórakozott, és nem aludt be azon, hogy éppen hogy oldja meg a kisgyerek a kutyák által okozott salakanyag eltávolítását, vagy miként tanulja meg a kutya, hogyan kell ráülni egy WC deszkára?

Ha nincs mit tenni a kölökkel, ez a film alkalmas arra, hogy oda szegezze a figyelmét a tv elé, addig sem zavarja a csendet, mi pedig, ha akarjuk megnézzük, vagy ha a család össze ül, akkor akár megkaphatjuk a nagy fater horkantásait bónuszba. Köszöntem a figyelmet, a további szép napot.

60%

Arra való lett volna ez a film, hogy jól szórakozzon az ember, csak sajnos nem érte ezt el. Pedig végig néztem, de semmi különös, ugyan azokat a frázisokat ismételgették,  amit kis ötvenezer alkotásba lehetett látni. A humor foktor nincs, talán ha egyszer a kis nigger csákón mosolyogtam el, ezzel ki is merült. Egy könnyet vasárnapi délután viszont letudható a film, arra jó.

A története. Két utazóügynök fazon szerencsétlenkedéséről szól. Az egyik nagyon hülye, csak a csajok becserkészésében érdekelt, a másik meg azon rinyál, hogy szar az élete, két nyavalygás közt meg egy hihetetlen rossz lánykérés közben lapátra teszi a csaja. Majd okoznak egy kis bibit, ezért közmunkára fogják őket. Gyerekekre kell vigyázni, vagy mennek a sittre. Persze nem fülig a fogunk hozzá, de az ahogy lenni szokott megszokják, sőt már abba se akarják majd hagyni.

Hiába a vágjáték a titulus, ez nem az, ha viszont meg az, akkor annak nagyon gyenge, mert ugyanis nem kacagsz, csak néha, de tényleg csak néha egy kis mosolyt csal az arcodra. Seann William Scott sajnos nem sikerült levetkőznie a pite vonalat, de ahogy elenéztem a filmet nem is akarja, pedig szerintem van potenciál a srácban, csak valami oknál fogva nem használja ki. A nagy haverja Paul Rudd, aki nekem sótlan volt és kicsit sem vicces a fazon, nem is értem mit keresett itt. Elizabeth Banks, meg egy ügyvédet alakít, látjuk, van, de minek.

Szóval mint mondtam is, egy vasárnap megnézed, semmilyen hatással nem lesz, el is felejted nyomban, de legalább elmondhatod hogy láttad, habár ha nem nézed akkor sem veszítesz semmit, mert elég szürke tucat cucc az egész. Sajnos.

60%

Nem vagyok egy nagy mese néző, de most ezt bepróbáltam és csalódnom kellet. Igen, mert csak annyi gondom volt az egésszel, hogy nem az nyújtotta, mint amit vártam volna. A fő probléma a következő: nem volt vicces, főleg azért nem, mert nem sikerült egy karaktert sem emlékezetesé tenni. A Volt szuper képességű csodakutya is semmilyen szintjén se volt érdekes.

A történet nagy vonalakban annyi, hogy van ugye Volt nevezetű csodakutya, akin gén módosítást hajtottak végre, ebből kifolyólak puszta fejel öklel fel egy kocsit, plusz a szuper ugatással egy egész hadosztályt képes likvidálni. A feladata a gazdája megvédése, meg természetesen a fő ellenség ellen felvenni a harcot, egy bizonyos, hogy is hívják, aha megvan, Zöld szem ellen.

Csak egy a bökkenő, hogy Volt a büdös életben nem volt gén módosított kutya, csak egy hollywoodi produkció részese és hogy minél hitteleseben tudja eljátszani a szerepét, minden apró rezdülése átjöjjön, ezért szó szerint átvágják, az illúzió hatásos, Volt elhiszi amit el kell neki, a produkció meg megy a maga útján.

Igen ám, csak Voltunk, hogy mentse a gazdáját, akit elraboltak, hogyhogy nem elkeveredik a New Yorkba, vagyis a való életbe. Ahol még mindig azt hiszi, hogy ő tényleg szuper képességekkel rendelkezik. Megkezdődik a road-movie, vissza az angyalok városába, nem kis kalandok közepette, természetesen.

Én balga azt hittem, hogy a szerencsétlenje, mikor még mindig abban a tudatban van, hogy ő egy ízig-vérig fain kutya, abból majd a készítők ki tudnak hozni olyan szituációkat, amin szó szerint tud az ember fia derülni, de sajnos nem így történ, sőt, csak néha ültem, néztem mi a jó isten akartak itt. Ezen most nevetni kellet volna? Voltunknak persze akad segítői. Csak egy a bökkenő. Jelentéktelenek. Semmilyenek. Közülük is teljesen feleslegesnek éreztem a macskát, Micit. Súlytalan, nem is értem miért kellett ide, mert viccesnek nem vicces. Talán nem is annak szánták. Néha az az érzésem volt, bár lehet, hogy ez az én perverzitásom, mintha össze akarták volna boronálni őket, fúj. Meg ott volt a T-Rex nevezetű hörcsög. Szánalom. De tényleg. Ő lett volna egyébként a nagy dumás, a mindig pörgő, mozgó figura, no, ez mind meg is volt, csak nem volt vicces. Talán ha nagyon keresgélek az emlékeimben, akkor egyszer, na jó kétszer sikerült egy pindurka mosolyt csalni az arcomra, de azon kívül halovány volt. Ezzel még nincs vége, mert ott voltak a galambok, akik a nagyon hülye dumájukkal kellet voltan humorfaktort növelniük, mondanom sem kell nem sikerült. És akkor még arról az apróságról nem is beszéltem, hogy a mese kérem szeppen csúnyán lopkod is. Még ilyet, mi? Ugyan is, a három galamb effektus, teljesen ugyan az volt, mintha át copy-c volna Madagaszkár pingvinjeit. Még fel lehet fedezni innen-onnan ötleteket, ami egyébként nem is baj, mert ugye ha régen jó volt, akkor most miért nem lenne jó, ugyebár.

No, sikerült azt hiszem elég sok negatív dolgok leírni, ezért nem is maradhat más hatra, minthogy számba vegyük végre a jó tulajdonságát a mesének. Ami a legjobban működik az egészben az az animáció. Remek a kidolgozás, a jelenetek szépek, a látvány a humor faktort nekem kompenzálta is egy kicsit. De ennyi, nem is jut több pozitív eszembe, jaj nekem. De, még a zene is frankó volt.

Azt nem merem mondani, hogy nem ajánlom, mert miért ne, a gyerekeknek biztos tetszik majd, egyébként sem vagyok mérvadó, hogy megmondjam ki mit nézzen, csak ne csodálkozzon azon senki, ha egy közös videózáson a fater horkantásaival kell végig nézni. Egyébként meg így vissza gondolva nem is volt olyan rossz mese, csak a többet várás miatt lett nekem csalódás.

60%

Fú, de nehéz dolgom van ezzel a filmmel. Mert az az igazság, nem gondoltam voltan, hogy ilyen jó fogok szórakozni, ráadásul még depresszív is a film. De jó. Nagyon jó. Na most, hogy így felmagasztaltam, azért nem tökéletes, de tudjuk, hogy kutyával, gyerekkel mindent el lehet adni. Kajálták az emberek, szerették, és tódultak a moziba. Az a szerencse, hogy nem lett rossz a műsor, hanem igazán szórakoztató, még annak a fényében is, hogy lesznek olyanok akiknek a könnye kicsordul majd.

A történet nagy vonalakban. Idillikus családi környezetbe csöppenünk bele, amit csak egy dolog árnyékol be, hogy nem jön a gyerek. Ennek kompenzálására kerül a családba a Marley nevezetű kutya, aki arról híres, hogy a világ legrosszabb kutyája. De hűséges egész élete során. Közben a családba beköszönt a gyermek áldás, nem is egy hanem a film során rögtön három, ami nem kis nehézséget helyez a szülők vállára, de Marley mindig gondoskodik pluszba, hogy ő bizony nem is akármilyen kutya, hanem a világ legrosszabbika.

Am feltűnt a filmben, és tényleg jó lenne ha való életben ilyen „egyszerűn” menne minden, az pedig nem más, hogy telnek múlnak az idők, a család gazdagszik, jönnek a gyerekek, nagyobb autó, nagyobb ház, néha egy kis veszekedéssel tarkított élet, de úgy összességében minden egy helyen van. Ja, meg persze a világ legrosszabb kutyája, majdnem elfelejtettem. Szeretem az ilyet, szeretnék én is így élni. Ahh, majd egyszer. Egyébként, ez a fajta amerikai idill nekem gyanús.Nem röhögős, inkább mosolygós a film. Meg kedves, meg aranyosak a kutyák, ennél azt hiszem nem is kell több. Egy ilyen családi mozi. Ezt biztosítják nekünk Jennifer Aniston és Owen Wilson kettőse, akik remekek, ha nem is tökéletesek. Jól formálják meg a nekem idillikus családi idillt, még akkor is ha akadnak veszekedések, és tragédiák az életükben.

A filmet úgy promózták, hogy vígjáték. Közel se. Úgyhogy, aki arra számít, hogy nevet egy jót, nem fog. Ez az életről szól,az elvesztésről, hogy ettől az élet nem áll meg, folytatva a robotot munkát, az ősz nem tart öröké, jön majd a tavasz és kezdőzhet minden előröl. Ilyen az a film. Rengeteget gondolkodtam alatta, milyen is a jó élet. Ilyen,kérem szépen(ami csak amerikai hatásvadász filmekre igaz). Ájánlom, nagy családi videózásra tökéletes, jól fog jönni ezt garantálom, de egyedül/baráttal/barátnővel is fogyasztható.

80%

Megmondom őszintén anno nem hittem ebben a filmbe, meg voltam győződve, egy sablonos vígjátéknál semmiképp nem több. Erre teljesen jó volt, még poénok szintjén is. Persze nem mellékesen a szereplők játékával sem volt semmi gond. Ha össze kellene foglalni, akkor az tudom mondani, olyan aranyos. Ennél jobb szót sajnos nem tudok mondani rá. Ja és aki miatt ilyen, természetesen Elisha Cuthbert. Aki sajnos nem tudott ezek kívül értékelhető dolgot felmutatni, ha talán látni akarja valami másban, akkor a Viasztesteket ajánlatos megtekinteni, már csak azért is, mert Paris Hilton is láthatjuk látványosan meghalni.

Visszatérve a filmre, először is tisztázzuk le a sztorit: van nekünk egy teljesítmény orientált emberünk, aki igazából sosem kostól bele az igazi életbe, de a gondolat mindig is foglalkoztatta. Csak nem akadt olyan ember aki belevigye a rosszba. De egy jó nagy szerencsével, egy nagyon szép lány költözik a szomszédba, aki megváltoztatja eddigi életét, és egy sor bonyodalmakon kell keresztül menniük, mire beteljesül a szerelmük.

Na jó, így leírva elég nyálasnak tűnik. Szó sincs róla, remek poénokon ível át a történet, olyan szereplőkel, mint Emile Hirsch, aki bebizonyította tud ő színészkedni. Gondoljunk csak az Út a vadomba-n nyújtott alakítására. De hogy a filmben megjelenő szuper bombázó is meg legyen említve: Elisha Cuthbert is felemelheti magasra a fejét, mert kitűnő munkát végzet. Timothy Olyphant, pedig egy elég érdekes szerepel rukkol elő, habár nem volt nehéz megoldania, de remek arcjátékkal teszi, amit jó nézni.

Azt tudom mondni, minden fiatalnak, és már nem olyan fiatalnak csak ajánlani tudom. Aki nem látta, az lemarad egy remek vígjátékról, amiben negatív talán a vége, ami ugye hepyend, de ezt már megszokhattuk. 

80%

Egyet mindenképp jegyezzetek fel: Amerika minden egyetemére csak jó csajok járnak, és ott nem ám a vagány csávóké lesznek, á dehogy, a lúzereké! Itt ők rúgnak labdába. Tinektek vagányok csak a guminő marad, úgy ám. Ja, még el nem felejtem, bulik ezerrel (szinte minden nap), és az ital fogyasztás természetesen gallonban mérik.

Regés-régen tartogattam már a filmet, mert úgy is tudom, hogy rengeteg hasonlóval találkoztam már, és egyébként a mostani ilyen stílusban nyomuló filmek rém unalmasok, ugyanis nem trendi már. Amerika mindig ki sajtolja magából az ilyen alkotásokat(persze van rá vevő, hisz én is megnéztem), már csak azért is, lássa az európai milyen fainak ám főiskolás évek.

A történek három lúzeről szól, akik tapasztalatszerzés címszó alatt egy hétvégére kiruccannak az egyik főiskolába, mert ugyanis oda akarnak majd jelentkezni. No, mivel lúzerek, a kemény vagány csávók megtalálják őket, és mi jön, hát a szívatás. A gyenge idegzetűek kapnak a nyakukban undorító dolgokat. Példának okáért, egy szőrös nagyon hülye majomról nyalogatják le a mit tudom én mit, de nagyon gáz. Ezt még követi olyan finomságok, mint a szarban fürdés, híres ember szobrához való kikötözés, és egyéb nyalánkságok.

Persze jönnek a jó csajok. Itt jegyzem meg, nem kell aggódni, rossznak mondott ribanc nincs meghívva a buliba, mert ugyanis olyan nem létezik. Csak nagy szilikon dudákkal megáldok tehetségek jelnek meg, és kapják el a lúzer csávókat, akiknek elég egy kacér mosoly, és az égész világ az övék.

Nem ragozom tovább, gondolom lejött a lényeg. A film újnak mondott dolgok biztos nem süt el, a klisék tárháza. A poénok néhol ülnek csak, és ahol talán működne is, taccsra vágják az igénytelenkedésel és förtelmesen undorító dolgokkal. De, itt van az, hogy én mégis végig bírtam nézni, és ez nagy szó, mert a Superbad-t a közepénél hagytam félbe, körülbelül a századik „fuck” szó után. Egész egyszerűen irritál az ilyen igénytelen szövegelés. Szerintem nem vicces (de ez legyen az én bajom), inkább kiábrándító. Itt legalább nem beszélnek olyan csúnyán, kisebb-nagyobb helyzeteken még vigyorogni is tudtam.

Csak még annyit, megyek Amerikába, és szétbulizom az agyam, mert ott az a menő, ja és úgy öltözök, viselkedek, hogy én legyen a legnagyobb lúzer, és megkapom a legtutibb csajokat, ti pedig vagányok irány tüdőzni a guminőket, de rögvest.

(ui: minden jól szitál vágánytól elnézést kérek, tudom én, tiétek a világ, ne vegyétek nagyon a szívetekre az itt elhangzottakat. Tényleg, bocsánat)

50%

Mielőtt rátérnék a filmre, előtte elmondom, hogy sikerült megnéznem tegnap esete az RTL-en a Kis Vuk förmedvény. Na nehogy az higgye valaki, hogy végig szenvedtem, közel se, egészen 14 percet bírtam ki. Nem vagyok már gyerek, de amit ott abba a pár percben próbáltak nekem eladna, hát, ilyen igénytelenséget, és ráadásul elköltöttek ere 1.4 milliárdot. Valaki jól meggazdagodott az egyszer biztos. No de mindegy, erről ennyit, most pedig jöjjön a Házinyusziról a mondani valóm.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------
 

Ennyi hülye picsát egy filmben, egészen hihetetlen. Még kedvelhettem is volna a filmet, csak engem valahogy egészen irritál az ilyen teljesen más világban élő csajok. Eleve elnézést kérek, de az ilyeneket hogy veszik fel az egyetemre?! Volt a filmben egy olyan csaj, aki a malackergetést évezte. No de mindegy is, mondhatja valaki, ez egy film, nem kell komolyan venni, csak nevetni a poénokon, ja, igen nevetni, ha lett volna min. Inkább kínjában mosolyog az ember, mert hogy nem volt vicces az egyszer biztos.

A történet:

„Amikor Shelly-t, a Playboy nyuszit kirúgják a playboy házból, nincs hová mennie, egészen addig, míg rá nem bukkan a Zeta Alpha Zeta diákszövetség lányaira. A tagok - akik nyugodtan benevezhetnének a világ hét legéletreképtelenebb nője címre - elhagyni készülnek otthonukat, és égetően szükségük van egy rámenős nagyvilági csaj tanácsaira.”

Most egyébként Anna Faris-ben csalódtam, mert nem hiszem, hogy szüksége volt erre a filmre, vagy lehet, ennyire nem volt pénze? A horrora akadva sorozatban még elment, de itt most nem tudta velem elhitetni, hogy milyen idióta, még a WC-re se tud elmenni magától.A poénok nagy része, amit szállít inkább kínos, mint vicces. Még azon sem lehet jól szórakozni, hogy hörögve tudja megjegyezni a neveket.

Szóval nem húzom tovább az időt, nekem nem jött be, nem mondom, hogy nézhetetlen, csak annyi, nem kötelező darab. Kell hozzá egy kis szellemi leépítés, mert az egyszeribe biztos hogy herótot kapsz, ami itt látható. Ebből az a legszomorúbb, hogy tényleg vannak ilyen csajok, akik ha kiszabadulnak a valakinek a gondozása alól, nem tudnak magukkal mit kezdeni.

40%